rubicon

Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában

Vármegyei címerek rajzai az Országos Levéltárban
1 perc olvasás

Illusztrációink egyik jelentős része az Országos Levéltár eddig publikálatlan vármegyei címerrajzait mutatja be. A címerrajzok szorosan kötődnek az Országos Levéltár Bécsi kapu téri palotájához. 

Az osztrák–magyar kiegyezés (1867) megnyitotta az utat a magyar polgári átalakulás: a parlamentáris rendszer, a modern államigazgatás és bíráskodás, a tőkés fejlődés és a jelentős társadalmi változások előtt. Az állam az új államszervezet feladatainak elkülönülése és folyamatos specializációja miatt továbbfejlesztette vagy létrehozta intézményeit, egyúttal szükség szerint megfelelő épületeket is kialakított, sőt sokszor teljesen újat emelt azok számára.

A Magyar Tudományos Akadémián már 1868-ban felmerült, hogy az ország levéltárát a történettudomány háttérintézményeként önálló, e célra emelt épületben helyezzék el. Az Archivum Regni átszervezésével 1874-ben létrehozott Országos Levéltár azonban hosszú évtizedekig felettes hatósága, a Belügyminisztérium épületének különféle helyiségeiben – a századfordulón már 99-ben – végezte munkáját. A levéltár vezetői több évtizedes küzdelmet folytattak azért, hogy a politikai döntéshozókat meggyőzzék az önálló épület szükségességéről. Bár a miniszterelnökök többször is ígéretet tettek az építésre, a pénzügyminiszterek sok más palota (Országház, minisztériumok, felső bíróság) megépítését részesítették előnyben.

Csánki Dezső (1857–1933) főigazgatónak jutott osztályrészül a siker: 1911-ben Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknél elérte, hogy a levéltár új, a szakmai feladatokhoz kialakított speciális épületbe kerüljön. Az építkezés 1913-ban kezdődött meg és a világháború miatt a tervezett határidő, 1916 májusa helyett 1918-ban fejeződött

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.