rubicon

Román rekvirálás

A magyar vasúti hálózat kifosztása, 1919–1921
12 perc olvasás

A modern korban is gyakran előfordult, hogy a győztes állam az általa megszállt területeken fosztogatott. A zsákmányszerzés egyik változata eseti, helyi, míg a másik a tudatosan előkészített, országos rablás volt. Az utóbbi módszert kirívóan valósította meg az első világháború után Magyarország területére bevonuló román katonaság. Vitték, ami működőképes volt. Itt volt a lehetőség a román vasutak „modernizációjára”, s ezt tervszerű rablással végre is hajtották!

A Nagy Háború kitörése után Bu­ka­rest fegyveres semlegességet jelentett be, majd 1916 nyarán nyíltan az antantszövetségesek oldalára állt. A román hadsereg még a hadüzenet augusztus 27-i átadása előtt betört Erdélybe, s elsősorban a vasutakat kihasználva megpróbált minél nagyobb területet elfoglalni. A központi hatalmak egységei vissza­verték a támadást és gyakorlatilag elfoglalták Románia déli–nyugati részét, a volt havasalföldi térséget. A román kormány előbb fegyverszünetet kötött, majd az 1918. május 7-én Bukarestben aláírt béke szerint kilépett a háborúból, így Magyarországgal megszüntette a hadiállapotot, igaz, ezt a megállapodást Ferdinánd király nem írta alá.

Románia a világháború utolsó napjaiban – a békekötés ellenére –kihasználta a központi hatalmak szorongatott helyzetét, és az utolsó utáni pillanatban hadviselő félnek nyilvánította magát. A Monarchia által aláírt padovai fegyverszüneti egyezmény (november 3.) után egy héttel, illetve az utoljára hadban álló Németország kapitulálása előtt egy nappal aktivizálta magát az antant oldalán. Bukarest így azt jelezte, hogy november 9-től – bár a harcok már véget értek – az antant oldalán fejezte be a világháborút. A korábban kötött titkos

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.