rubicon

Román fosztogatás a magyar vasutakon, 1919

2 perc olvasás

A vasúthálózat nagyban befolyásolta az új államhatár kijelölését. Ennek következtében a korábban emlegetett és az utódállamok létrehozásánál elsődleges szempontként feltüntetett etnikai elvek a gyakorlatban háttérbe szorultak. Magyarország határainak kijelölésekor a stratégiai – ezen belül a vasúti-szállítási – szempontok kerültek előtérbe. A korábbi 22 859 kilométeres vasúthálózatból 8705 kilométer maradt magyar fennhatóság alatt. Az új országhatár 50 vasútvonalat a nyílt pályán vágott ketté, s 42 új   határátkelési pont keletkezett. A békediktátum előírásai szerint az országhatárok felé vezető vasutak második vágányait fel kellett szedni Hatvan és Salgótarján, Békéscsaba és Lökösháza, illetve Soroksár és Kiskunlacháza között.

Az 1918 októberében különböző irányokból elindult katonai invázió fő előnyomulási vonalai minden esetben a vasutakhoz kapcsolódtak.   Így volt ez a román hadsereg esetében is, amely az Alföld keleti peremére kijutva a nagyváradi pályaudvart használta a magyarországi megszálláshoz. Budapestre történt bevonulásuk (1919. augusztus 4.) után a románok vasúton Győrön át Hegyeshalomig nyomultak előre. A megszállók

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta