A vasúthálózat nagyban befolyásolta az új államhatár kijelölését. Ennek következtében a korábban emlegetett és az utódállamok létrehozásánál elsődleges szempontként feltüntetett etnikai elvek a gyakorlatban háttérbe szorultak. Magyarország határainak kijelölésekor a stratégiai – ezen belül a vasúti-szállítási – szempontok kerültek előtérbe. A korábbi 22 859 kilométeres vasúthálózatból 8705 kilométer maradt magyar fennhatóság alatt. Az új országhatár 50 vasútvonalat a nyílt pályán vágott ketté, s 42 új határátkelési pont keletkezett. A békediktátum előírásai szerint az országhatárok felé vezető vasutak második vágányait fel kellett szedni Hatvan és Salgótarján, Békéscsaba és Lökösháza, illetve Soroksár és Kiskunlacháza között.
Az 1918 októberében különböző irányokból elindult katonai invázió fő előnyomulási vonalai minden esetben a vasutakhoz kapcsolódtak. Így volt ez a román hadsereg esetében is, amely az Alföld keleti peremére kijutva a nagyváradi pályaudvart használta a magyarországi megszálláshoz. Budapestre történt bevonulásuk (1919. augusztus 4.) után a románok vasúton Győrön át Hegyeshalomig nyomultak előre. A megszállók
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
