Róma a Rhône partján

A pá­pai telj­ha­tal­mat „csúcs­ra já­ra­tó” VIII. Bo­ni­fác (1295– 1303) ha­lá­la után Ró­ma a Co­lon­na, a Ca­e­ta­ni és az Or­si­ni csa­lá­dok vé­res párt­har­cai miatt élet­ve­szé­lyes­sé vált. Ma­ga Bo­ni­fác is e párt­küz­del­mek ál­do­za­ta lett: 1303-ban a Co­lon­nák és fran­cia szö­vet­sé­ge­seik Ana­gni vá­ro­sá­ban el­fog­ták és a le­gen­da sze­rint fel­po­foz­ták a nyolc­van év kö­rü­li pá­pát, aki e sé­re­lem­be rö­vi­de­sen be­le­halt. Az a pápa, aki 1302 no­vem­be­ré­ben kiadott, Unam Sanc­tam kez­de­tű bul­lá­já­ban le­fek­tet­te az egy­ház leg­főbb ha­tal­má­nak ta­nát, pa­ra­dox mó­don a pá­pa­ság „ha­nyat­lá­sá­nak” elin­dí­tó­ja lett. Bo­ni­fác az egy­ház szup­re­má­ciá­ját nem az ura­lom té­nyé­vel (ra­ti­o­ne do­mi­nan­di), ha­nem a bűn min­de­nütt je­len­va­ló­sá­gá­val (ra­ti­o­ne pec­ca­ti) ma­gya­ráz­ta: mi­vel min­den em­ber bű­nös, min­den­ki­nek az