Revízió és nemzetiségpolitika

A par­la­men­ti po­li­ti­zá­lás­ból va­ló ki­hát­rá­lás egyál­ta­lán nem je­len­tet­te azt, hogy a tu­dós-po­li­ti­kus fel­ha­gyott vol­na a köz­vet­len po­li­ti­kai te­vé­keny­ség­gel. A hát­tér­ben, a ku­lisszák mö­gött vagy a szín­pad szé­lén mind­vé­gig je­len volt a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti Ma­gyaror­szág fon­tos tör­té­né­sei­nél. Sze­mé­lyé­re a kor­mány­zat is igényt tar­tott: nem sok­kal le­mon­dá­sa után nem hi­va­ta­los dip­lo­má­ciai missziók so­rán vett részt. Járt Ma­rien­bad­ban Bán­ffy Mik­lós kül­ügy­mi­nisz­ter tár­sa­sá­gá­ban, és tár­gyalt Be­nes kül­ügy­mi­nisz­ter­rel. Pá­rizs és Lon­don sza­lon­jai­ban és kor­mány­hi­va­ta­lai­ban ta­po­ga­tó­zott a ma­gyar bé­ke­fel­té­te­lek meg­vál­toz­ta­tá­sá­nak esé­lyei­ről. Az egye­sült ál­la­mok­be­li Wil­li­am­stown ne­ves nyá­ri egye­te­mén pe­dig Magyaror­szág­ról tar­tott előadás-so­ro­za­tot vá­lo­ga­tott hall­ga­tó­ság szá­má­ra. S Beth­len mi­nisz­ter­el­nök ké­ré­sé­re 1921-től a kor­mány­za­ti po­li­ti­ká­ban a ki­sebb­ség­ben re­kedt ma­gyar­ság ügyei­nek egyik fe­le­lő­sé­vé lé­pett elő.