Magyarország titkosszolgálati és gazdasági háttérjátszmák főszereplőjévé vált a hidegháború idején azáltal, hogy közvetítő szerepet vállalt a két világrend között. Kiképzett titkos ügynökök építettek fel egy olyan nemzetközi pénzügyi hálózatot a szovjet nagyhatalmi érdekek kiszolgálása közben, amelynek elsődleges feladata baloldali mozgalmak finanszírozása volt, tevékenységének végeredménye azonban Magyarország kifosztása lett. Egy maffiaszerűen működő érdekcsoport élősködött a magyar társadalmon, amely a legnagyobb cinizmussal kollaborált a náci háborús bűnösökkel éppúgy, mint az ellenségnek kikiáltott kapitalista világ nagytőkéseivel. Kialakítottak egy sajátos szisztémát, amely unikálisnak volt mondható a korszakban, mondhatnánk úgy is: hungarikumot alkottak.
Az ipari forradalom utáni Európa történelmének és erőviszonyainak egyik meghatározó kérdésévé vált a német–orosz gazdasági együttműködés léte és formája. Az iparilag fejlett német területek és a nyersanyagban gazdag végtelen orosz földek közötti kooperáció egy olyan hatalmi erőtér lehetőségét hordozta magában, amelynek létrejötte alapjaiban szabhatta volna át a világ politikai arculatát, így jelentős erők mozdultak meg, hogy ennek a gazdasági együttműködésnek gátat vessenek. A német–orosz egymásrautaltságot a mai napig meghatározza a geopolitikai törvényszerűség, a történelmi hagyományok és tradicionális kapcsolatrendszerek megléte,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
