A reneszánsz pápák megítélése mindmáig megosztja az utókort. Egyfelől morálisan züllött, családjukat – nemegyszer saját gyermekeiket – gátlástalan eszközökkel támogató, elvilágiasult fejedelmekként gondolunk rájuk, másrészt pedig az ókori kultúra értékeit felkaroló humanista tudósokként vagy például Michelangelót és Raffaellót támogató bőkezű mecénásokként élnek emlékezetünkben. A tisztánlátást ráadásul sok esetben nehezítik a széles körben elterjedt mítoszok és toposzok.
A pápaság a 15. század folyamán fokozatosan került a reneszánsz és a humanizmus bűvkörébe. V. Márton (1417–1431) pápa idején jelentek meg először a humanista tudósok a római Kúriában, Poggio Bracciolini pápai titkárként, Domenico Capranica és Giuliano Cesarini bíborosként állt az egyházfő szolgálatában. A reneszánsz igazából akkor gyakorolta a legnagyobb hatást a pápai udvarra, amikor IV. Jenő pápa (1431–1447) a firenzei Santa Maria Novella domonkos kolostorban rendezkedett be. Jenő pápának – akit személy szerint nem érintettek meg az új irodalmi és művészeti törekvések – azért kellett elhagynia az Örök Várost, mert az őt támogató Orsini és Conti család ádáz küzdelmet folytatott a néhai Márton pápa családjával, a Colonnákkal, valamint a velük szövetséges Gaetani és Savelli famíliákkal. Az életét féltő egyházfő ezért hol Firenzében, hol Bolognában, Ferrarában vagy Sienában időzött, és csak élete végén tért vissza Rómába.
V. Miklós, az első reneszánsz pápa (1447–1455), Peter Paul RubensPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
