rubicon

Regula oculorum

Bencések Magyarországon
13 perc olvasás

1996-ban ün­ne­pel­tük Pan­non­hal­ma ala­pí­tá­sá­nak ez­re­dik év­for­du­ló­ját, újab­ban a 996. év­vel szok­tuk kez­de­ni a ben­cé­sek tör­té­ne­tét Ma­gyaror­szá­gon. A 900 éves fennál­lást vi­szont még 1902-ben ün­ne­pel­te a rend. Fi­gye­lem­re mél­tó ez a hang­súly­el­to­ló­dás már azért is, mert köz­ben el­kezd­tünk más­képp gon­dol­kod­ni a múlt­ról. Va­ló­ban, az el­ső fel­mu­tat­ha­tó do­ku­men­tum, a Pan­non­hal­mi ala­pí­tó­ok­le­vél alap­ján 1002 tá­já­ra he­lyez­het­jük a ki­rá­lyi ok­le­vél­lel va­ló megerő­sí­tést, te­hát az ala­pí­tást. A kez­de­tek azon­ban ezt megelő­zik, és a fi­gye­lem mos­ta­ná­ban in­kább ez irány­ba for­dult, már azért is, mert ily mó­don egy eu­ró­pai fo­lya­mat ré­sze­ként fog­hat­juk fel ma­gun­kat.

A 996. év ko­ráb­ban is is­mert volt a rend­tör­té­ne­ti iro­da­lom­ban, de csak fel­té­te­le­zés­sel volt ki­kö­vet­kez­tet­he­tő. Annyit tu­dunk, hogy 995 szep­tem­ber vé­gén volt a li­bi­cei vé­reng­zés, ami­kor a prá­gai Pre­mysl csa­lád tag­jai kiir­tot­ták a ve­tély­társ Slav­ni­kok csa­lád­ját. Eb­be az utób­bi csa­lád­ba tar­to­zott Adal­bert püs­pök, Prá­ga má­so­dik püs­pö­ke, aki­ről el­mond­ha­tó, hogy éle­té­ben – bár sze­re­tett vol­na – nem lett sem jó püs­pök, sem jó ben­cés szer­ze­tes, sem jó hit­hir­de­tő, de 997. áp­ri­lis 23-án tör­tént vér­ta­nú­ha­lá­lát kö­ve­tően re­kord gyor­sa­ság­gal, 999. no­vem­ber 6-án már szent­té nyil­vá­ní­tot­ta az egy­ház, és ha­ma­ro­san a Né­met-ró­mai Bi­ro­da­lom, legalábbis III. Ot­tó császár, to­váb­bá az ala­ku­ló Len­gyel Ki­rály­ság vé­dő­szent­je lett, kiemelt tisz­te­let­nek ör­ven­dett a Cseh Ki­rály­ság te­rü­le­tén, az ő fiai kö­zül ke­rül­tek ki az el­ső esz­ter­go­mi ér­se­kek, és az esz­ter­go­mi ér­sek­ség egyik vé­dő­szent­je lett. Nos, Szent Adal­bert ben­cés ala­pí­tói­nak, akik az ő ve­ze­té­sé­vel 993 tá­ján te­le­ped­nek meg a Prá­ga mel­let­ti Brev­nov­ban, me­ne­kül­niük kel­lett. Egy cso­port­juk Gé­za fe­je­de­lem or­szá­gá­ban te­le­pe­dett meg, ahol Szent Már­ton tisz­te­le­te nem halt ki a mai Pan­non­hal­ma domb­ján. A meg­te­le­pü­lés nem le­he­tett ko­ráb­ban 995 ok­tó­ber ele­jé­nél, és nem le­he­tett ké­sőbb, mint Gé­za fe­je­de­lem ha­lá­la. Ily mó­don jut­ha­tunk el a 996. év­hez.

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.