Régi középhatalom egy új monarchiában

A Ma­gyar Ki­rály­ság a 14–15. szá­zad­ban Eu­ró­pa egyik meg­ha­tá­ro­zó kö­zép­ha­tal­ma volt. Olyan je­len­tős te­rü­le­tű (325 000 km²), te­kin­té­lyes po­li­ti­kai be­fo­lyás­sal bí­ró, gaz­dag or­szág, amely egyes idő­sza­kok­ban Kö­zép-Eu­ró­pa ve­ze­tő ha­tal­má­nak szá­mí­tott. Trón­jáért a ré­gió legelő­ke­lőbb di­nasz­tiái ver­seng­tek: a Lu­xem­bur­giak, a Habs­bur­gok és a Ja­gel­lók. Ez a hely­zet a mo­há­csi csa­tát (1526) kö­ve­tő év­ti­ze­dek­ben azon­ban alap­vetően meg­vál­to­zott. 

A tö­rök elő­re­nyo­mu­lás miatt egy­re fo­gyat­ko­zó te­rü­le­tű, ré­gi kö­zép­ha­ta­lom egy új mo­nar­chia, a kö­zép-­eu­ró­pai Habs­burg-ál­lam­szö­vet­ség ré­szé­vé vált. Az ez­zel já­ró, hosszú táv­ra dön­tő vál­to­zá­sok el­le­né­re az új nagy­ha­ta­lom­nak nem üt­kö­ző­ál­la­ma vagy gyar­ma­ta (mint gyak­ran vé­lik), ha­nem nél­kü­löz­he­tet­len vé­dő­bás­tyá­ja, meg­ha­tá­ro­zó jö­ve­de­lem­for­rá­sa és gaz­dag élés­kam­rá­ja lett. 

Sőt a 16. szá­zad­ban az új mo­nar­chián be­lül a ré­gi ma­gyar kö­zép­ha­ta­lom – fél­ezer éves fennál­lá­sá­nak, sok­ré­tű sze­rep­kö­ré­nek és erős ren­di­sé­gé­nek kö­szön­he­tően – egye­ne­sen a má­so­dik he­lyet fog­lal­ta el.