Pünkösd

Karácsony és húsvét után pünkösd a legnevezetesebb egyházi ünnep: úgynevezett mozgó ünnep, a húsvét (pontosabban nagyszombat) utáni ötvenedik napon ünnepeljük (a görög szó, a pentekoszté jelentése: ’ötvenedik’). Pünkösd eredetileg az első termés ünnepe, hálaadási ünnep az aratásért, ehhez társult később hozzá a sínai törvényhozás megünneplése, ugyanis a hagyomány szerint Isten e napon adta törvényeit választott népének. 

Az első pünkösdöt az egyetemes egyház születésnapjaként tartjuk számon. A Szentlélek először zúgó szélvészként jelent meg, aztán lángnyelv képében leszállt az apostolokra: a szél a Szentlélek, a tűz az isteni hatalom és jelenlét jelképe. A történéseket az Apostolok Cselekedeteiben jegyezték le:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2, 1–4)

A nyelveken szólás adománya azért is rendkívüli volt, mert a zarándokünnepként számon tartott pünkösdkor igen sok helyről sokféle anyanyelvű zarándokok jöttek Jeruzsálembe. „Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.” (ApCsel 2,6) A hitetlenkedő közvélemény egyenesen azzal gyanúsította az egyszerű halászemberekből lett apostolokat, hogy „teleitták magukat édes borral” (ApCsel 2, 13). A szólásra emelkedett Péter apostol ezt megcáfolta, és az egybegyűlteknek Jézusról beszélt, minek hatására „aznap mintegy háromezer lélek megtért” (ApCsel 2, 41). Ők lettek a jeruzsálemi ősegyház első keresztényei. Az apostolok tehát a Szentlélek kegyelme nyomán így tudták teljesíteni Jézus missziós parancsát: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket!” (Mt 28, 19).

Magyarországon május régi magyar neve pünkösd hava, az általában erre a hónapra eső egyházi ünnep neve nyomán. A néphagyományokat illetően Európa-szerte elterjedt és nálunk is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes hatalma egyes források szerint egy napig, mások szerint egy évig volt érvényben: például ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát – uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés. 

A pünkösdi hagyományokban tovább élnek a növények és virágok római istennőjét, Flórát köszöntő pogány Floralia ünnep motívumai is: a természet megújulása, a tavaszvárás jegyében a házak kerítésére és az ablakokba fűz- és bodzaágakat, virágokat tűztek (a babona szerint azért, hogy ne csapjon a házba a villám), a zöld ág és a rózsa a pünkösd jelképe. A mindenki által jól ismert Bújj, bújj, zöld ág… kezdetű dalocska pedig a pünkösdi kapus játékhoz tartozik. 

Pünkösd idő- és termésjósló nap: a néphit szerint ha szép az idő, jó lesz az évi bortermés, a teheneket pedig pünkösdkor nyírfaágakkal kell veregetni, hogy bőséges legyen a tejhozam. Az ünnepi kenyeret pedig elégetik, hamuját a bőséges aratás érdekében a gabonaföldre szórják. 

A hiedelem szerint szerencsés lesz, aki pünkösdhajnalban születik, a hajnalban merített kútvízzel való mosdás egész évre elűzi a betegségeket, a pünkösdi harmattal való mosakodásnak pedig szeplőűző és szépségvarázsló hatást tulajdonítottak.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepsége. Eredete az 1567-es évre nyúlik vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban győzelmet arattak, ezzel megvédték ősi katolikus hitüket. A csíksomlyói ünnepi szentmisére és búcsúra több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól is.

Idén már tizenötödik éve lehet jegyet váltani az Össznemzeti Zarándokvonatra: a Csíksomlyó Expressz a Dunántúlról, a Székely Gyors Budapestről indul, a fővárosban összekapcsolódva viszik az utasokat Erdélybe.