A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának és Ideiglenes Központi Bizottságának jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy a párt vezető testületeinek kezdeti ülései nem előre megírt forgatókönyv alapján zajlottak le. Az októberi forradalom utóvédharcainak és a Kádár-rendszer genezisének drámai hónapjai alatt egyrészt taktikai elemeket tartalmazó kinyilatkoztatások hangzottak el, másrészt a felszólalók eleinte komolyan gondolt, de azután a politikai küzdelem során feladott, illetve az októberi forradalomból fakadó eredetet tagadva mégiscsak abból eredő célokat fogalmaztak meg, harmadrészt – és ez volt a többség – voltak, akik kezdettől fogva nyíltan és egyértelműen szemben álltak október 23-ával.
A november 7-én létrehozott Ideiglenes Intéző Bizottság, amely lényegében a Politikai Bizottság szerepkörét töltötte be, véletlenszerűen kijelölt, de tapasztalt, különböző munkaterületeket „lefedni” képes, a népszerűtlen pártvezetői tisztséget vállaló munkásmozgalmi emberekből állt (Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György és november 11-től Münnich Ferenc). Politikai értelemben színesebb testület volt a 23 tagú Ideiglenes Központi Bizottság.
A vita határaAz MSZMP vezető köreiben két felfogás körvonalazódott a múlt
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.