Sok történelmi szakkifejezés pontossága vitatható. Ugyan mihez képest van „középen” a középkor? Vagy miért nevezzük a képviselő-testület nélküli, de valójában korlátozott monarchiát abszolút monarchiának? Mégis használjuk ezeket a kifejezéseket, mert közmegegyezés alakult ki arról, hogy mire utalnak, és nem sikerült jobbakat találni helyettük.
A „proletárdiktatúra” elnevezés azonban kifejezetten megtévesztő. Amit sugall – a nagyipari dolgozók által irányított vagy gyakorolt, korlátozás nélküli hatalom –, annak nincs sok köze ahhoz a politikai rendszerhez, amelyet e névvel illetnek: a hivatásos kommunista politikusok szűk csoportjának centralizált teljhatalmához. Vajon hogyan alakult ki ez a megtévesztő, sőt hazug elnevezés, és miért használjuk mindmáig?
David Armitage (1965–) amerikai történész arra hívta fel a figyelmünket Civil Wars (Polgárháborúk, 2017) című könyvében, hogy a forradalmak tulajdonképpen a polgárháborúk „alfajai”, sajátos változatai. A 18. században a felvilágosodás hatására elterjedt az a meggyőződés, hogy az emberiség távolról sem hanyatlik, ahogy a középkorban hitték, hanem a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődés útján halad. A század végére egyesek abban is hinni kezdtek, hogy bizonyos erőszakos akciók felgyorsíthatják ezt a haladást. Az efféle, nem államok közötti, hanem államokon belüli küzdelmeket korábban polgárháborúknak nevezték – csakhogy ezeket másfél ezer éve, a Római Birodalom óta minden történész és politikus
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
