A 20. század első két évtizede a magyar egyetemek és főiskolák átalakulásának korszaka volt. Bár a hagyományos felsőoktatási struktúra 1918 végéig érintetlen maradt, a hallgatói létszám gyors emelkedése, a diákok közötti ideológiai viták élesedése, a „haladó ifjúsági mozgalmak” eszméinek – az akkori modern média (újságok, hirdetések) eszköztárának ügyes kihasználásával történő – terjedése, a pozsonyi és a debreceni tudományegyetem alapítása (1912), majd 1918 novemberétől az országterület fokozatos zsugorodása következtében több intézmény elvesztése, illetve magyar felségterületre menekülése mélyreható változásokra utaltak.
Mint minden történelmi folyamatot, a felsőoktatás szerepének 20. század eleji, gyors változását is összetett eseménysorok befolyásolták. Ilyen volt a magát a hivatalossal szemben meghatározó, főleg a művészeti életben megnyilvánuló – többek között Ady munkásságával vagy a Nyugat megindulásával jellemezhető – „ellenkultúra” megerősödése, a társadalomtudományokban pedig a törvényszerűségeket kutató szociológia térnyerése, amely leginkább Pikler Gyula előadásaiból vált ismertté, s 1901-ben ádáz vitákhoz vezetett. Politikai szempontból fontos tényezőnek bizonyult az egész dualista rendszer legitimitását megkérdőjelező áramlatok fölbukkanása, a vallásellenesség és a nemzetköziség nyílt és egyre hangosabb hirdetése. Ehhez kapcsolódott a szociáldemokrácia vonzerejének növekedése, a keveseket
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
