Hová lett a múlt? – címmel rendeztük meg a Rubicon Mesterkurzust 2001. február 3–4-én. A program egyik különösen érdekes színfoltja volt az az előadásblokk, amely az 1945 utáni magyar történelem csomópontjait személyes történelmeken keresztül idézte meg. Heller Ágnes 1968 Prágáját és Párizsát 1956 és 1968 Budapestjével állította párhuzamba.
Ha magamban 1968-ra gondolok, mindig két városnév jut az eszembe: Prága és Párizs. Látszólag Prága volt fontosabb Magyarország számára, hiszen ami Prágában történt 1968-ban, bizonyos értelemben 1956 folytatásának tűnt. Ne feledjük, nemcsak természeti földrengésövezetek léteznek, hanem politikaiak is. Magyarország 1945 és 1989 között egy ilyen földrengésövezetbe tartozott, és ebben az övezetben egyszer az egyik, máskor a másik városban rengett a föld. Voltak kisebb rengések, nagyobb rengések és utórengések is. 1956 volt a legnagyobb rengés ebben a földrengési övezetben, de Magyarország számára fontosak voltak a korábbi rengések és a későbbiek is, többek között az, ami ’68-ban Csehszlovákiában történt, és amit Prága neve fémjelez.
A prágai tavasz a nyilvánosság diadala volt. Nos, ez óriási dolog. A nyilvánosság annyit jelent, hogy vannak
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.