A 19. század – aligha kétséges – a magyar történelem második legsikeresebb évszázada! Szent István király annak idején, a 11. században a letelepülő nomád törzsek laza kapcsolatából megszervezte a középkori feudális királyságot. 800 évvel később a reformkor nagy nemzedéke a bomló rendi-feudális viszonyok helyén létrehozta a piacgazdaságot, a modern, parlamentáris államberendezkedést és a civil társadalmat. Ezen a három pilléren nyugszik ma is társadalmi, gazdasági és állami életünk. A 19. század uralkodó eszméi ezért mai életünk alapvető értékeire mutatnak rá.
Az ókor bölcsei még azon filozofáltak, hogy az emberi élet legfőbb célja a boldogság elérése. A 19. században azonban az számított szabadelvű gondolkodónak, aki – legalábbis elméletben – elfogadta a felvilágosodás (erős keresztény és reneszánsz-humanista alapokra támaszkodó) azon gondolatát, hogy minden ember egyenlő jogokkal születik, továbbá hogy ezeket – az élethez való jogot, valamint a magunkkal való rendelkezés (szabadság) és a folyamatos élet feltételeivel való rendelkezés (tulajdon) jogait – az emberi közösség napi együttélése számára az ún. polgári jogok konkretizálják.
A kőbányai Tüköry serfőzde. J. A. Limberg litográfiája, 1860-asPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
