rubicon

Polgárosodás és nemzeti modernizáció

A 19. század máig uralkodó eszméi
23 perc olvasás

A 19. század – aligha kétséges – a magyar történelem második legsikeresebb évszázada! Szent István király annak idején, a 11. században a letelepülő nomád törzsek laza kapcsolatából megszervezte a középkori feudális királyságot. 800 évvel később a reformkor nagy nemzedéke a bomló rendi-feudális viszonyok helyén létrehozta a piacgazdaságot, a modern, parlamentáris államberendezkedést és a civil társadalmat. Ezen a három pilléren nyugszik ma is társadalmi, gazdasági és állami életünk. A 19. század uralkodó eszméi ezért mai életünk alapvető értékeire mutatnak rá.

A legfontosabb egyéni és közösségi érték: a szabadság

Az ókor bölcsei még azon filozofáltak, hogy az emberi élet legfőbb célja a boldogság elérése. A 19. században azonban az számított szabadelvű gondolkodónak, aki – legalábbis elméletben – elfogadta a felvilágosodás (erős keresztény és reneszánsz-humanista alapokra támaszkodó) azon gondolatát, hogy minden ember egyenlő jogokkal születik, továbbá hogy ezeket – az élethez való jogot, valamint a magunkkal való rendelkezés (szabadság) és a folyamatos élet feltételeivel való rendelkezés (tulajdon) jogait – az emberi közösség napi együttélése számára az ún. polgári jogok konkretizálják. 

A kőbányai Tüköry serfőzde. J. A. Limberg litográfiája, 1860-as

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.