rubicon

Periklész és Alkibiadész

A demokrácia két arca
12 perc olvasás

Az athé­ni de­mok­rá­cia ki­fej­lett for­má­já­ban Kr. e. 462-ben, az ephialtészi re­form­mal jött lét­re, és Kr. e. 404-ben, a har­minc zsar­nok ha­ta­lom­ra ju­tá­sá­val bu­kott meg. En­nek az öt­ven­nyolc év­nek két leg­meg­ha­tá­ro­zóbb sze­mé­lyi­sé­ge Pe­rik­lész, aki­nek a po­li­ti­kai pá­lya­fu­tá­sa ép­pen az ephialtészi re­form ide­jén in­dult, és ne­velt fia, Alkibiadész, akit Kr. e. 404-ben gyil­kol­tak meg. Ha va­la­ha is volt meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe a sze­mé­lyi­ség­nek a gö­rög tör­té­ne­lem­ben, ak­kor Pe­rik­lé­szé volt az a de­mok­rá­cia arany­ko­rá­ban és Alkibiadészé an­nak ha­nyat­lá­sa­kor.

Pe­rik­lész Kr. e. 490 kö­rül szü­le­tett. Ap­ja, Xanthipposz a kor je­len­tős had­ve­zé­re, The­misz­tok­lész po­li­ti­kai el­len­fe­le volt, akit a ké­sőb­bi sza­la­mi­szi győző Kr. e. 484-ben cse­rép­sza­va­zás­sal elűzött Athén­ból. Xanthipposz leg­nagyobb bű­ne az le­he­tett, hogy be­há­za­so­dott Athén leg­be­fo­lyá­so­sabb nem­zet­sé­gé­be, az Alkmeónidákéba, ame­lyet The­misz­tok­lész azért ül­dö­zött, mert flot­ta­épí­té­si po­li­ti­ká­já­nak leg­főbb aka­dá­lyo­zó­ját lát­ta ben­ne. Xan­thip­posz fe­le­sé­ge, Agariszté ál­lí­tó­lag ál­mot lá­tott, hogy egy orosz­lán­nal vi­se­lős, majd né­hány nap­pal

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta