Oroszlános címerek

A cí­me­rek a kö­zép­ko­ri lo­va­gi had­vi­se­lés­ben je­len­nek meg. A har­co­sok nem­csak ha­di fel­sze­re­lé­sü­kön (pajzs, zász­ló, ló­ta­ka­ró), ha­nem csak­ha­mar egyéb hasz­ná­la­ti tár­gyai­kon is fel­tün­tet­ték cí­me­rei­ket, s így azok egy­faj­ta tu­laj­don­je­lö­lő­ként hama­ro­san az ural­muk alatt ál­ló or­szá­go­kat, tar­to­má­nyo­kat, hű­bér­bir­to­kai­kat is szim­bo­li­zál­ni kezd­ték. Egy-egy te­rü­let felet­ti ura­lom vál­to­zá­sá­val több­nyi­re cí­me­re is új tu­laj­do­no­sá­nak jel­ké­pei kö­zé ke­rült, s ese­ten­ként na­gyon szé­pen illuszt­rál­hat­ja a ha­tal­mi vi­szo­nyok vál­to­zá­sát egy megadott te­rü­le­ten év­szá­za­do­kon át. Ter­mé­sze­te­sen egy át­fo­gó, hosszú időtar­ta­mot át­te­kin­tő vizs­gá­lattal itt és most nem vál­lal­koz­hatunk ar­ra, hogy az egyes vál­to­zá­so­kat a po­li­ti­kai pa­let­ta gya­ko­ri át­raj­zo­ló­dá­sa kö­ze­pet­te nap­ról nap­ra kö­ves­sük. Adott ke­re­teink kö­zött meg kell elé­ged­nünk az­zal, hogy az egyes te­rü­le­tek szim­bó­lu­mai­nak több év­szá­za­dos út­ját főbb vo­ná­sai­ban be­mu­tas­suk.