Olimpia Magyarországon?

1954. má­jus 11-ei kel­te­zés­sel sür­ge­tő han­gú le­vél ér­ke­zett Far­kas Mi­hály szá­má­ra, amellyel az­tán a Po­li­ti­kai Bi­zott­ság má­jus 12-ei ülé­se fog­lal­ko­zott a „kü­lön­fé­lék”-nek ne­ve­zett na­pi­ren­di pont­ban. Ar­ról tá­jé­koz­tat­ták a párt­ve­ze­tőt, hogy a Nem­zet­kö­zi Olimpiai Bi­zott­ság meg kí­ván­ja von­ni Auszt­rá­liá­tól az 1956-os olim­pia meg­ren­de­zé­sé­nek jo­gát. A le­ve­let a Ma­gyar Nép­köz­tár­sa­ság Mi­nisz­ter­ta­ná­csa mel­lett mű­kö­dő Or­szá­gos Test­ne­ve­lé­si és Sport­bi­zott­ság el­nö­ke, He­gyi Gyu­la küld­te.

A Far­kas Mi­hály­nak cím­zett le­vél előz­mé­nyei két év­vel ko­rább­ra nyúl­nak vissza, ami­kor Bu­da­pest vá­ro­sa meg­pá­lyáz­ta az 1960-as olim­pia meg­ren­de­zé­sé­nek jo­gát. A Nem­zet­kö­zi Olimpiai Bi­zott­ság dön­té­se 1955. jú­niu­sá­ban volt vár­ha­tó.

Do­ku­men­tu­munk ke­let­ke­zé­si ide­jé­re (1954-re) a Ma­gyar Dol­go­zók Párt­já­nak si­ke­rült kiépí­te­nie egy min­den te­kin­tet­ben erő­sen cent­ra­li­zált sport­igaz­ga­tást. Az 1945. után új­jáéledt szám­ta­lan he­lyi sport­kör, sport­szö­vet­ség, sport­egye­sü­let, tor­na­klub las­san, de fel­tar­tóz­tat­ha­tat­la­nul nagy or­szá­gos egye­sü­le­tek és szö­vet­sé­gek el­lenőr­zé­se alá vo­nó­dott, ame­lyek az­tán a ré­gi, „meg­bíz­ha­tat­lan” és „be­fér­kő­zött el­len­sé­ges ele­mek­ből” ál­ló ve­ze­tő­sé­ge­ket le­vál­tot­ták. A Ma­gyar Dol­go­zók Párt­ja Ad­mi­niszt­ra­tív Osz­tá­lyá­nak Sport Alosz­tá­lya el­lenőr­zést gya­ko­rolt a sport­élet leg­ki­sebb ese­mé­nye fe­lett is. A sport leg­fel­sőbb ál­la­mi irá­nyí­tá­sá­ra 1951. ja­nuár 14-én (1951. évi 2. tvr.) lét­re­hoz­ták a köz­vet­le­nül a Mi­nisz­ter­ta­nács­nak alá­ren­delt Or­szá­gos Test­ne­ve­lé­si és Sport­bi­zott­sá­got.