rubicon

Nyomás alatt

A Lengyel-Litván Unió hatalmi státuszának megrendülése a 17. század első felében
10 perc olvasás

1605. szeptember 27-én a Lengyel–Litván Unió seregei a livóniai Kirchholm mellett megverték IX. Károly svéd király hadait. Noha létszámuk kisebb volt, a Jan Karol Chodkiewicz vezette lengyel csapatok katonai fölénye elsöprőnek bizonyult. A csata a korszak egyik legvéresebb összecsapásaként vonult be a történelembe, legalábbis ha az áldozatokat a résztvevők számához viszonyítjuk. Az eredetileg Riga ostromához készülő svéd sereget a lengyelek gyakorlatilag elsöpörték, a svéd gyalogság háromnegyede a harcmezőn maradt.

Alig ötven év elteltével, 1655 októberében Lengyelország ősi fővárosa, Krakkó megnyitotta kapuit X. Károly Gusztáv svéd király csapatai előtt. A Balti-tenger mellékéről meginduló svéd seregek úgy hatoltak át az országon, mint kés a vajon: nagyobb ütközetek nélkül sikerült egymás után hódoltatniuk a lengyel vajdaságokat. Szeptember elején már Varsó is meghódolt, és a svédeknek három hónapba sem telt elérniük az ország déli határvidékét. A kontraszt nagyobb már nem is lehetne. Mi történt ez alatt az ötven év alatt a Lengyel–Litván Unióval, ami az ország védekezési potenciáljának ilyen mértékű csökkenését eredményezte?

Az 1655. évi svéd invázió közkeletűvé vált neve – özönvíz –

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.