rubicon

Nyilasok és a rendőrség

15 perc olvasás

A két világháború közötti politikai rendszer fennmaradásának és fenntartásának alapvető feltétele volt, hogy a különböző rendészeti szervek a lehető legtöbb információval rendelkezzenek az ellenzéki pártokról és társadalmi szervezetekről, s adott esetben ezek nem­kívánatos tevékenységével szemben fellépjenek. 

A következő cikk elsősorban a rendőrségnek a szélsőjobboldali, nyilas szervezetekkel kapcsolatos feladatrendszerét foglalja össze. A téma önmagában is szerteágazó, hiszen a különböző szerve­zetekkel szemben adott esetben a rendőrség is különböző taktikát alkalmazott, a befolyásolástól a fizikai erőszakig. Ugyanakkor látni kell, hogy a rendőrségen belül az egyes rendőrtiszteknek is volt saját politikai véleményük, amely akár a szélsőjobboldali, nyilas pártokéhoz is közel eshetett.

Az 1920-ban stabilizálódó és berendezkedő ellenforradalmi rendszer a fővárosi (köz)rend fenntartása érdekében nagyban számított a rendőrségre. Feladatkörébe tartozott egyrészt a kommunisták és a Tanácsköztársaság alatt „kompromittálódott” személyek felderítése és letartóztatása, másrészt az előbbiekkel leszámolni akaró tiszti különítmények megfékezése. Bár a kommunista mozgalom nem mozgatott meg tömegeket, így nem jelentett valós veszélyt az ország politikai-társadalmi-gazdasági berendezkedésére, a politikai rendészeti munkát mégis a kommunisták elleni nyomozások határozták meg elsősorban, s ez a hagyomány sok szempontból folytatódott a ’30-as és ’40-es években is.

Rendőrök önvédelmi gyakorlata 1943-ban. A közrend

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.