A hétvége, a víkend fogalma Magyarországon – akárcsak másutt Európában – a két háború között honosodott meg.
A hivatalok, gyárak alkalmazottai legalább szombat déltől hétfő reggelig nem dolgoztak, s ennek az időnek egészét vagy egy részét mind többen töltötték lakóhelyüktől távol. A középosztály egy része a nyaralást, a hosszabb nyári vakációt is megengedhette magának. A Monarchia felbomlásával azonban elvesztek a korábbi kedvelt üdülőhelyek. A régi divatos fürdőhelyek helyett a Balaton kínálta a legkedvezőbb lehetőségeket, ám a magyar tengert még fel kellett fedezni, meg kellett szerettetni. Így született a jelszó: nyaraljon itthon!
Nyaraljon itthon! – volt az utazási irodák, panziók, szállodák új jelszava a húszas évek elején. A rettenetes inflációt és anyagi leromlást követően kezdtek magukhoz térni a középosztály, az értelmiség azon tagjai, akik az 1918-ban bekövetkezett összeomlás előtt megengedhették maguknak, hogy a nyári hónapokat állandó lakhelyüktől távol, valamelyik divatos üdülőhelyen: Karlsbadban, Pöstyénben, Fiuméban, Tusnádfürdőn, esetleg a francia vagy az olasz tengerparton töltsék.
A víkend varázsaA felbomlott Monarchia közkedvelt fürdőhelyeire 1918 után már nemcsak vasúti jegy, hanem útlevél is kellett, s kezdetben a nyaraláshoz szokottak anyagi helyzete sem engedte a régimódi
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
