Női versenyzők

A sport nem volt min­den gö­rög lány elől el­zár­va. A spár­tai lá­nyok­nak – a más­hol is gya­ko­rolt kar­tánc és ka­ré­nek mel­lett – ko­moly edzé­se­ken kel­lett részt ven­niük. És nem­csak fu­tás­ban ver­se­nyez­tek egy­más­sal, ha­nem a sok­kal fér­fia­sabb bir­kó­zás­ban, disz­kosz- és dár­da­ve­tés­ben is. A spár­taiak úgy gon­dol­ták, hogy az így ne­velt lá­nyok könnyeb­ben vi­se­lik el a ter­hes­ség­gel és a szü­lés­sel já­ró fáj­dal­ma­kat. Az min­de­ne­set­re bi­zo­nyos, hogy a lá­nyok nem mer­ték el­ha­nya­gol­ni gya­kor­la­tai­kat, mi­vel az ün­ne­pi kör­me­ne­te­ken és ver­seny­já­té­ko­kon (a Güm­no­pa­i­dei­án) éppúgy mez­te­le­nül vo­nul­tak föl és mér­ték össze tu­dá­su­kat, mint a fiúk. En­nek a szo­kás­nak a pár­vá­lasz­tás­ban volt nagy je­len­tő­sé­ge, hi­szen a fia­ta­lok ala­po­san meg­néz­het­ték egy­mást, és el­dönt­het­ték, ki­vel akar­nak össze­há­za­sod­ni. Mégis, hiá­ba vol­tak Spár­tá­ban kiemel­ke­dő tel­je­sít­ményt nyúj­tó spor­to­ló­nők, a fér­fiak­nak ren­de­zett Olüm­pi­án nem ve­het­tek részt.

Pauszaniasz, a ró­mai csá­szár­ko­ri szer­ző út­leírá­sa sze­rint az Olümpia fe­lé ve­ze­tő úton, mie­lőtt át­kel­nénk az Alpheiosz fo­lyón, szik­lás me­re­dély­hez, a Tü­pa­i­on­hoz érünk. Köz­tu­do­má­sú volt, hogy in­nen ta­szí­tot­ták (vol­na) le azo­kat az asszo­nyo­kat, akik a ti­la­lom el­le­né­re be­szök­tek (vol­na) a já­té­kok ide­jén a szen­tély­kör­zet­be. Ne fe­led­jük, a spor­to­lók ru­hát­la­nul küz­döt­tek egy­más­sal, az ilyen lát­ványt pe­dig a min­den­ko­ri fér­jek, né­mi­leg ért­he­tő mó­don, fe­le­sé­gük szá­má­ra nemkí­vá­na­tos­nak mi­nő­sí­tet­ték. A fe­le­sé­gek vé­le­mé­nyét nem őriz­ték meg for­rá­saink. A je­les út­leíró sze­rint azon­ban csak egyet­len ese­tet is­mer a ha­gyo­mány, ami­kor egy asszony ki­ját­szot­ta ezt a sza­bályt. 

Kal­li­pa­tei­ra, más for­rá­sok sze­rint Phe­re­ni­ké (be­szé­des név, azt je­len­ti Győ­ze­lem­ho­zó) fia edző­jé­nek öl­tö­zött, és vé­gig­néz­te a ver­senyt. Pei­szi­ro­dosz győ­zel­met ara­tott, és a boldog anya, amint átug­rott a kor­lá­ton, hogy fiát átölel­je, el­vesz­tet­te kö­pe­nyét, amely fennakadt a desz­kán. A mez­te­len nő lát­vá­nya igen­csak fek­zak­lat­ta a né­ző­ket, és a