A párizsi Sorbonne-on arab professzorok magyarázzák Aquinói Szent Tamást, Oxfordban pakisztáni költők írnak ezoterikus latin hexametereket, Dublinban kopt teológusok tanítanak Homéroszt, Münchenben török filológusok adják ki a germán történelem forrásait, Madridban marokkói szemiotikusok tanítják a Bibliát, Rómában szír papok újítják meg a liturgiát – valahogy így lehetne ma érzékeltetni, milyen változások történtek a 4–7. század folyamán.
A germán törzsek 378-ban császári engedéllyel telepedtek meg a Római Birodalom területén. Alig száz évvel később, 476-ban egy szkír harcos, Odoaker letette trónjáról az utolsó nyugatrómai császárt, Romulus Augustulust, s noha a Római Birodalom névleg nem szűnt meg létezni – keleti része Konstantinápoly központtal 1453-ig fennállt –, nyugati felét ettől kezdve germán törzsfők és királyok uralták. Miért omlott össze a birodalmi szervezet nyugaton? Mi zavarta meg germánok és rómaiak békés együttélését?
Umberto Eco szerint ma új középkorban élünk, Pierre Riché szerint a latin műveltség „bedarálta” a barbárokat, még ha a rétor iskolája szinte a felismerhetetlenségig át is alakult kolostori iskolává. Hogyan integrálta a görög–római kultúra az új népeket? Hogyan vették át, sajátították ki és újították meg elképesztő gyorsasággal a Római Birodalomba betelepülő
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
