Népirtás vagy kitelepítés?

Száz év­vel ezelőtt, 1915. áp­ri­lis 24-én kez­dô­dött el az Osz­mán Bi­ro­da­lom te­rü­le­tén élő ör­mé­nyek nagy tra­gé­diá­ja, ame­lyet az el­múlt he­tek­ben Be­ne­­dek pápa és az Eu­ró­pai Unió par­la­ment­je is nép­ir­tás­nak mi­nő­sí­tett. 

Míg vi­lág­szer­te egy­re több or­szág­ban ge­no­cí­dium­ként de­fi­niál­ják az 1915–1917 kö­zöt­ti ese­mé­nye­ket, ad­dig Tö­rökor­szág ma­ka­csul ki­tart ál­lás­pont­ja mel­lett, hogy ki­te­le­pí­tés és pol­gár­há­bo­rú zaj­lott a ke­let-­tö­rökor­szá­gi te­rü­le­te­ken, és sze­rin­te a kér­dés el­dön­té­sét a po­li­ti­ku­sok he­lyett a tör­té­né­szek­re kel­le­ne hagy­ni. 

A kö­vet­ke­zők­ben te­hát meg­pró­bá­lom tör­té­­nész­szem­szög­ből, a hi­te­les­nek tekinthető for­rá­sok­ra ala­poz­va be­mu­tat­ni, hogy mi ve­zet­he­tett az ör­mény ki­sebb­ség pusz­tu­lá­sá­hoz az Oszmán Birodalomban.