Az 1941. április 10-én Zágrábban kikiáltott Független Horvát Állam csak nevében volt független. Létrejöttét Németországnak és Olaszországnak köszönhette, amelyek olyan stratégiai eszközként tekintettek rá, melynek segítségével stabilizálni tudják a jugoszláv állam április 6-i megtámadása és szétzúzása után instabillá vált Balkánt. Határairól a tengelyhatalmak döntöttek. Így kialakított területének nagy részét német és olasz csapatok tartották megszállás alatt. A Független Horvát Állam tipikus bábállam volt, belpolitikai és gazdasági életét Berlin és Róma erős kontroll alatt tartotta.
A kollaboráció az általánosan elfogadott definíció szerint bárminemű együttműködés az elnyomó hatalommal vagy az ellenséges megszállókkal. Ehhez még hozzáfűzhetjük, hogy az együttműködés módja lehet aktív vagy passzív. A Független Horvát Állam esetében a kollaboráció mindkét formája megjelent.
A Független Horvát Állam kikiáltásaNémetország 1941. április 6-án megtámadta a jugoszláv államot, amelynek hadserege napok alatt összeomlott. A helyzetet kihasználva 1941. április 10-én Slavko Kvaternik – az usztasa mozgalom második számú vezetője – Zágrábban kikiáltotta a Független Horvát Államot, melynek élére április 17-én az olaszországi száműzetéséből visszatérő Ante Pavelić került.
A Független Horvát Állam
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
