Németország

1933. ja­nuár 30., Adolf Hit­ler bi­ro­dal­mi kan­cel­lá­ri ki­ne­ve­zé­se után a nem­ze­ti­szo­cia­lis­ták az ál­lam és a tár­sa­da­lom gleich­sal­to­lá­sá­val né­hány hó­nap alatt kon­szo­li­dál­ták dik­ta­tú­rá­ju­kat. A ná­ci ve­ze­tés fő cél­ja az esz­méi­re épü­lő tár­sa­da­lom kiala­kí­tá­sa, a „ke­le­ti élet­té­rért” foly­ta­tan­dó há­bo­rú mie­lőb­bi megin­dí­tá­sa és az Eu­ró­pa fe­let­ti ura­lom meg­szer­zé­se volt.

Heinrich Knirr: Adolf Hitler képe, 1937. A kép az állami portrék hagyományába illeszkedik. Hitlert a 20. század modern államférfijaként és a nemzetiszocialista ideológia megtestesítőjeként ábrázolja, amit az egyenruha és a horogkeresztes karszalag fejez ki. A hagyományos uralko­dói ikonográfiához való közelítés az abszolutista uralkodók portréira emlékeztető autoritatív-katonai testtartásban jele­nik meg.

A ná­ci rend­szer azon­nal felügye­le­te alá he­lyez­te a kul­tú­ra összes te­rü­le­tét, s a ná­ci ideo­ló­gia alap­ján egy­sé­ges, „völ­kisch” mű­vé­sze­tet te­rem­tett. Min­den mű­vész­nek be kel­lett lép­nie az 1933 szep­tem­be­ré­ben felál­lí­tott Bi­ro­dal­mi Kul­tu­rá­lis Ka­ma­rá­ba, amely Jo­seph Go­eb­bels nép­fel­vi­lá­go­sí­tá­si és pro­pa­gan­da­mi­nisz­ter alá tar­to­zott. A ka­ma­ra gleich­sal­tol­ta, szer­vez­te és felügyel­te a tel­jes mű­vé­sze­ti és kul­tu­rá­lis éle­tet. Irá­nyí­tot­ta az épí­té­sze­tet, a