rubicon

„Nem hallgathatunk.”

A Magyar Katolikus Püspöki Kar és az 1945 utáni politikai-társadalmi változások
7 perc olvasás

A második világháború után szov­­jet befolyás alá került Kelet-Közép-Európában az egyházaknak meg kellett tapasztalniuk a kommunista ideo­lógia szerves részét képező vallásellenesség gyakorlati következményeit. 

Ahogy a szovjetizáció üteme eltérő volt a térség egyes országaiban, úgy az egyházak társadalmi befolyásának meg­törését célzó intézkedések terén is mutatkoztak különbségek. Előbb-utóbb azonban mindenütt nyilvánvaló lett, hogy a Moszkvából irányított társadalomátalakítás programjához hozzátartozik az egyházüldözés, melynek eszköztára az erőszaktól a manipulációig terjed. 

Azok a katolikus főpapok, akiket ebben az időben a „nép ellenségévé” nyilvánítottak, megöltek vagy bebörtönöztek, mint­egy szimbólumává váltak a kommunizmussal szembeni társadalmi ellenállásnak. Ezért igyekezett őket a hatalom befeketíteni vagy kitörölni az emlékezetből, ahogy az Mindszenty József esztergomi érsek esetében is történt. 

Egyfajta történelmi kárpótlást jelent, ha a történészek a rendelkezésre álló források alapján ítélik meg tevékenységüket.    

1945 előtt a katolikus egyház Magyarországon szerteágazó

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.