rubicon

Nagyvárad

Város, kinek nem látni mását
39 perc olvasás

Nagyvárad – latinul Varadinum, németül Grosswardein, románul Oradea –, a Partium fővárosa, Bihar megye székhelye, jelenleg Románia nyugati részén helyezkedik el. A város a vásárvonal mentén jött létre, a síkság és a hegyvidék találkozásánál, a Sebes-Körös folyó mentén. Kedvező földrajzi helyzete eleve arra jelölte ki, hogy a Kárpát-medence e táján központi szerepet játsszon. Történel­me nagyon hányatott volt, a virágzási szakaszok rendre pusztulással és visszaeséssel válta­koztak, de mindig sikerült újjászületnie és felzárkóznia. A Szent László alapította Nagyvárad végig egyike volt Magyarország legfontosabb városainak: előkelő múltja, tisztes jelene és reményt keltő jövője van.

A város területe és környéke mint­egy nyolcezer éve lakott, de ezek az előzmények a mai vá­ros kialakulásához nem kötődnek. A térségben meghatározó volt a magyar honfoglalás, majd államalapítás, amelynek következtében Szent István idején létrejött Bihar vármegye, Bihar központtal, ahol létrehozták a bihari püspökséget is. A közelében volt már a 10. századtól egy kisméretű földvár, Várad vára, amely a település megjelenésének első elemét képezi. A későbbi város is erről kapta a nevét, hiszen Várad kis várat, megerődített helyet jelent. Az első latin nyelvű oklevelekben többnyire Varadinum néven szerepel. A földvár nagyobb jelentőséget akkor kapott, amikor a fiatal Szent László a bihari hercegség uraként gyakran járt erre, sőt 1070 körül megépíttette itt lakótornyát, amelyben egy kápolnát is kialakított.

A város születése

Nagyvárad kialakulásának körülményeit homály fedi, ennek dokumentumai megsemmisültek, emiatt a legendákat is segítségül kell

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.