rubicon

Nagyhatalmi játszmák. Hírszerzés és félrevezetés

A szövetségesek és a német megszállás, 1943–1944
26 perc olvasás

1944. már­cius 19. je­len­tő­sé­gét nem le­het túl­be­csül­ni. A né­met meg­szál­lás ve­ze­tett az or­szág új­ko­ri tör­té­ne­té­nek leg­na­gyobb em­ber­vesz­te­sé­gé­hez, hi­szen a Ma­gyaror­szág­ra ve­zé­nyelt, Eich­mann ve­zet­te kü­lö­nít­mény cél­ja a vég­ső megol­dás, azaz a zsi­dó la­kos­ság tel­jes meg­sem­mi­sí­té­sé­nek meg­va­ló­sí­tá­sa volt a né­me­tek ál­tal ha­ta­lom­ra ül­te­tett szél­ső­sé­ges ma­gyar po­li­ti­kai erők igény­be­vé­te­lé­vel. Emiatt vált az or­szág sok tíz­ezer ci­vil éle­tét kö­ve­te­lő had­szín­tér­ré, a meg­szál­lás ve­ze­tett Ma­gyaror­szág to­tá­lis gaz­da­sá­gi ki­fosz­tá­sá­hoz. A ma­gyar tör­té­ne­lem egyik leg­sö­té­tebb fe­je­ze­te a je­lek sze­rint nem volt el­ke­rül­he­tet­len.

Hit­ler a meg­szál­lást el­ren­de­lő had­pa­ran­csá­ban Ma­gyaror­szág kü­szö­bön­ál­ló „áru­lá­sát” ne­vez­te meg az in­vá­ziót ki­vál­tó ok­ként. Ku­ta­tá­saink ar­ra utal­nak, hogy a szö­vet­sé­ge­sek a nor­man­diai part­ra­szál­lás si­ke­re ér­de­ké­ben Ma­gyaror­szág és Ro­má­nia „kiug­rasz­tá­sá­val” ki akar­ták kény­sze­rí­te­ni a né­met meg­szál­lást, és ez a po­li­ti­ka dön­tő sze­re­pet ját­szott a be­vo­nu­lás­ra vo­nat­ko­zó né­met dön­tés­ben. Tör­té­ne­tünk­ben a nagy­ha­tal­mi játsz­mák, a hír­szer­zés és a fél­re­ve­ze­tés játssza a fő­sze­re­pet, tra­gi­kus vég­ki­fej­let­tel.

Előz­mé­nyek

Ma­gyaror­szág,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.