rubicon

Nagy Lajos

Magyar király a lengyel trónon
13 perc olvasás

Nagy Lajos lengyelországi uralmáról már a 17. században úgy tartották, hogy bár állandó távollétei miatt ténylegesen nem vett részt a kormányzati ügyekben, hanem megbízottjai útján irányította lengyel tartományát, a lengyel nemesség neki köszönhette valamennyi későbbi jogát és kiváltságát. Ez az újkori lengyel történeti tudatban úgy gyökerezett meg, hogy az idegen, az országot csak távolról irányító király fordította abba az irányba a lengyel társadalom- és gazdaságfejlődést, amely végső soron elvezetett a 17–18. századi nemesi köztársaság bukásához.

Az első lengyel–magyar perszonális unió történetének megismerését nagyban hátráltatja az a körülmény, hogy – eltekintve a Lajos által kiállított, nem nagyszámú oklevéltől – gyakorlatilag két forrás áll rendelkezésünkre: Czarnkowi János, III. Kázmér király alkancellárjának az Anjoukkal szemben kedvezőtlenül elfogult krónikája, illetve az uralkodó 1374-ben kiállított, úgynevezett kassai privilégiuma. A jelen írásban annak járunk utána, hogy mennyire igazolható a történetírás lesújtó véleménye Nagy Lajos lengyelországi uralmáról. 

A Lengyelországot 962 óta uraló

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.