A nemzetközi járványtörténeti szakirodalomban elfogadott álláspont, hogy a 19. századi kolerajárványokat több pandémia (világjárvány) jellegű szakaszra lehet bontani, amikor az eredetileg Ázsiából származó fertőzés több „kitörést” követően söpört végig a Földön.
Az első, 1817-ben kezdődő szakasz még nem érte el Európa központi területeit, a második, az 1820-as évek végén indult fertőzéshullám azonban már nagyon is: a magyar történelemben jól ismert 1831. évi járvány több tízezer életet követelt, és súlyos társadalmi-politikai krízishelyzetet teremtett. A harmadik ilyen méretű pandémia 1848-ban érte el Európát, sőt más kontinenseket is, és éppen akkor végzett nagymértékű pusztítást, amikor a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű eseménysora zajlott.
A forradalmi vívmányokat törvénybe iktató új magyar állam fegyveres önvédelemre kényszerült, s ez méltán alkotja minden történelemkönyvünk központi fejezetét – talán nem is véletlen, hogy történeti emlékezetünk az ekkor pusztító kolerát háttérbe, mintegy epizódszerepbe szorította.
A kolera pusztítása a forradalom és az önvédelmi háború hátterében végigkísérte a „nagy év” minden fontosabb szakaszát. A járvány és a szabadságharc kapcsolatrendszere sokrétű,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
