rubicon

Nagy-Britannia és Nyugat-Európa

Az integráció dilemmái, 1945–1972
17 perc olvasás
Chur­chill a brit kül­po­li­ti­ka prio­ri­tá­sait a Nem­zet­kö­zös­sé­get össze­fű­ző szá­lak megerő­sí­té­sé­ben, az an­go­lul be­szé­lő né­pek­kel va­ló kü­lön­le­ges kap­cso­lat el­mé­lyí­té­sé­ben és Eu­ró­pá­ban je­löl­te meg. E há­rom „ölel­ke­ző kör” kö­zül a brit po­li­ti­kai gon­dol­ko­dás a leg­ki­sebb hang­súlyt ha­gyo­má­nyo­san a Chur­chill ál­tal is har­ma­dik­ként em­lí­tett Eu­ró­pá­ra he­lyez­te, így azután nem cso­da, hogy a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gén ta­lán egyet­len nyu­gat-­eu­ró­pai or­szág sem állt ér­zel­mi­leg és in­tel­lek­tuá­li­san tá­vo­labb a „kö­zös Eu­ró­pa” esz­mé­jé­től, mint Nagy-B­ri­tan­nia.

A kár tör­té­nel­mi pa­ra­do­xon­nak is te­kint­het­jük, hogy a nem­ze­ti ri­va­li­zá­lás kö­vet­kez­mé­nyeit meg­ta­pasz­ta­ló Nyu­gat-­Eu­ró­pa épp az Eu­ró­pán kí­vü­li­ség – vagy in­kább fe­let­ti­ség – ön­tu­da­tát táp­lá­ló Nagy-B­ri­tan­niá­tól vár­ta az eu­ró­pai egy­ség­re irá­nyu­ló erő­fe­szí­té­sek fel­ka­ro­lá­sát. „Ang­liá­nak most le­he­tő­sé­ge van ar­ra, hogy a de­mok­ra­ti­kus for­ra­da­lom ve­ze­tő­je le­gyen Nyu­gat-­Eu­ró­pá­ban” – fo­gal­maz­ta meg so­kak vé­le­mé­nyét a ne­ves olasz író, Si­lo­ne. A ké­sőb­bi in­teg­rá­ciós fo­lya­mat egyik kez­de­mé­nye­ző­je és szel­le­mi aty­ja, a fran­cia Jean Mon­net ugyan­csak a szi­get­or­szág­ban lát­ta a leen­dő Eu­ró­pai Kö­zös­ség mo­tor­ját.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.