rubicon

Művészet a dualista korszakban

23 perc olvasás

Amikor a dualizmus korának művészetéről beszélünk, az úgynevezett „boldog békeidők” korára gondolunk. Arra a közel ötvenesztendős periódusra, amely nemcsak Magyarországon, de egész Európában a béke korszaka volt. Persze a boldog békeidők derűjéhez és optimizmusához hozzájárult az a politikai stabilitás is, amit Angliában Viktória királynő, itthon Ferenc József hat évtizednél is hosszabb uralkodása jelentett. Ebben a világban a művészet is sokkal inkább a boldog ember, a tudományban és haladásban bízó ember kulturális igényeként jelent meg. Az ábrázolás egyértelműsége, a közérthetőség éppúgy hozzátartozott ehhez, mint a művészeti élet áttekinthető szervezete a kiállításokkal, zsűrikkel, díjakkal és jutalmakkal. S ennek a világosan felépített művészeti rendszernek a csúcsán helyezkedett el az akadémia.

Az akadémizmus kora

Az akadémia foglalta magába a legmagasabb szintű művészi és művészettörténeti tudást, s állapította meg a művészi értéket meghatározó normákat. Ezeknek a normáknak pedig rendszeres zsűrizési tevékenysége során tudott érvényt szerezni. Az akadémiáknak ez a rendszere élt tovább szinte az egész 19. században

Ferenczi Károly | Napos délelőtt, 1905 Rippl-Rónai József | Schiffer Miksáné lányaival, 1911

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.