rubicon

Mozaikok az oroszországi zsidóság történetéből II.

A szovjet korszak
11 perc olvasás
Hó­hér és ál­do­zat

Mi­lyen volt a zsidó rész­vé­tel az ál­la­mi meg­tor­lógé­pe­zet mű­köd­te­té­sé­ben?

Vö­rö­ster­ror, cse­ka, NKVD

A bol­se­vik ve­zér­kar­ban, a leg­frek­ven­tál­tabb posz­to­kon nagy­szá­mú zsi­dó vagy rész­ben zsi­dó szár­ma­zá­sú sze­mélyt ta­lá­lunk. Bár rá­juk szin­te ki­vé­tel nél­kül ér­vé­nyes­nek te­kint­het­jük Tro­ckij ki­je­len­té­sét („nem zsi­dó va­gyok, ha­nem in­ter­na­cio­na­lis­ta”), már a kortársak kö­zül is so­kan haj­la­mo­sak vol­tak a tör­tén­te­ket rész­ben vagy egész­ben va­la­mi­fé­le vi­lág­mé­re­tű zsi­dó összees­kü­vés szám­lá­já­ra ír­ni, a zsi­dók­ban az orosz tra­dí­ciók, kul­tú­ra, a pra­vo­szláv hit meggy­alá­zóit lát­ni. En­nek a gon­do­lat­me­net­nek egyik leg­mar­kán­sabb ki­fe­je­ző­dé­se az a kí­sér­let, amely a cá­ri csa­lád bru­tá­lis le­mé­szár­lá­sát meg­pró­bál­ja zsi­dó ri­tuá­lis gyil­kos­ság­ként értel­mez­ni és a vér­vád tárgy­kö­ré­be be­von­ni. A dön­tés­ho­za­tal­ban és ki­vi­te­le­zés­ben azon­ban a zsi­dók (Ja­kov Ju­rovsz­kij, Fi­lipp Go­los­jo­kin és eset­leg Ja­kov Szverd­lov) mel­lett más nem­ze­ti­sé­gű sze­mé­lyek is részt vet­tek, ami ön­ma­gá­ban meg­kér­dő­je­le­zi a ri­tuá­lis jel­le­get. 

Az ese­mé­nyek sod­rá­ban a vö­rö­ster­ror és az an­nak irá­nyí­tá­sá­ra, ki­vi­te­le­zé­sé­re lét­re­ho­zott Össz­oroszor­szá­gi Rend­kí­vü­li Bi­zott­ság – köz­ke­le­tű ne­vén a cse­ka – igen ha­mar a fi­gye­lem kö­zép­pont­já­ba ke­rült. A szer­ve­zet ál­lam volt az ál­lam­ban, és szá­mos eset­ben a he­lyi párt­bi­zott­sá­gok­nak és szov­je­tek­nek is gon­dot oko­zott. A Dzer­zsinsz­kij-tí­pu­sú mes­sia­nisz­ti­kus for­ra­dal­mi kül­de­tés­tu­dat­tal ren­del­ke­zők mel­lett a cse­ka na­gyon ha­mar a kar­rie­ris­ta, torz lel­kü­le­tű, a má­sok fe­let­ti ha­ta­lom­tól meg­ré­sze­gült ele­mek és a sza­dis­ta söp­re­dék gyűj­tő­he­lyé­vé vált. 

Mi­lyen arány­ban kép­vi­sel­tet­ték ma­gu­kat a tes­tü­let­ben a zsi­dók? A pol­gár­há­bo­rú idő­sza­ká­ban és az 1920-as évek ele­jén a nem­ze­ti­sé­gek kö­zül a let­tek és a len­gye­lek messze megelőz­ték őket. Kü­lö­nö­sen a let­tek sze­re­pe fi­gye­lem­re mél­tó, akik min­de­nekelőtt a cse­ka leg­fel­ső ve­ze­té­sé­hez tar­to­zó Ja­kov Pe­tersz és Mar­tin La­cisz irányí­tásával egész cse­ki­sta klá­no­kat hoz­tak lét­re, és nem ke­vés vér ta­pad a

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta