Moszkva 1941 októberében

A német-szovjet háború kitörésének 70. évfordulója jó alkalmat kínál a Nagy Háború ritkán tárgyalt eseményeinek részletesebb megvilágítására. A háború bizonyos részletei az elmúlt évtizedek során publikált (főként szovjet és hazai) irodalmában kevésbé valósághű, vagy semmilyen említést sem kaptak; a pártos történetírás vagy az elhallgatás sorsára jutottak. Ilyen részlet volt az 1941. októberi esemény, az ostromlott Moszkva életének, lakóinak helyzete, viselkedése.

A világháború befejezése után megjelent memoárok, történetírások, tankönyvek jórészt sematikusan, heroizáló módon említik a moszkvai eseményeket. Az érdeklődő olvasó, ha ennek az időszaknak, az ostromlott Moszkva lakosságának viselkedésére a közállapotokra kíváncsi, az ehhez hasonló leírásokkal találkozik: "A szovjet főváros bátran szembenézett a veszéllyel. A KB és a moszkvai Pártbizottság lángoló felhívását minden moszkvai, valamennyi szovjet ember megértette. E felhívások mély visszhangra találtak a szívekben." (Zsukov)

VASZILEVSZKIJ (a későbbi marsall), aki 1941 októberében a fővárosban tartózkodott, 542 oldalt kitevő memoárjában mindössze pár sort szentel az akkori fővárosi állapotoknak: "A feszültség óráról órára fokozódott. Gyakoribbá váltak a légitámadások. Az SzK(b)P Központi Bizottsága és a szovjet kormány azonban folytatta az erők összpontosítását […] a főváros lakói napokon át nem hagyták el üzemeiket, szünet nélkül dolgoztak […] ezek voltak a moszkvaiak felbecsülhetetlen értékű hozzájárulásai a város védelméhez." (VASZILEVSZKIJ) RÁNKY 1973-ban így írt könyvében: "A város arculata komoly volt… a lakosságba újabb bizalmat öntött a megszilárduló ellenállás."

Másutt csak egy mondat utal a moszkvai helyzetre: "Megint mások úgy tudják, hogy [Sztálin] éppen személyes példájával állította meg a menekülők áradatát." (BÉLÁDI T. - KRAUSZ T.) (Itt azért az NKVD szerepéről se feledkezzünk meg…)

Az említett szerzőknél jóval részletesebb képet ad a városban uralkodó zűrzavaros helyzetről. SIMON S. MONTEFIORE, ALEXANDER WERTH vagy néhány hazai szerző (SZABI P. - SZÁMVÉBER N., UNGVÁRY K., VIDA L.). A moszkvai események, az addigi fővárosi élet a hadi helyzet rosszabbodása miatt alapvetően megváltozott.

Október 3-án GUDERIAN páncélos egységei bevették Orjolt, 665 ezer orosz katonát zártak gyűrűbe a német erők. A főváros védelmében csaknem 20 km-es rés keletkezett. Október 5-én jelentették SZTÁLINNAK, hogy a fővárosba vezető főúton tankok hosszú oszlopai tartanak Moszkva felé, s támadás készül Mozsajszk, "Moszkva kapuja" ellen. E pillanatban a fővárost mindössze 90 ezer