Most jött el az ideje. 20. századi népvándorlás

A második világháború és a háborút követő események hatására elszürkült Közép- és Délkelet-Európa nemzetiségi térképe. Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia közel került ahhoz, hogy a népessége javát adó szlávság, illetve románság nemzetállama legyen. A holokauszt a zsidóságnak jelentett nagy vérveszteséget, s a vészkorszakot túlélők közül sokan úgy ítélték meg, hogy el kell hagyniuk szülőföldjüket. A háború utáni etnikai tisztogatások és telepítések elsősorban a németeket érintették. Az elűzetés és a kitelepítés miatt jelentős számban csökkent a határon kívül maradt magyarság száma is. 

Németek, magyarok, olaszok és más „idegen” etnikumok háború utáni megtizedeléséről, elűzéséről, kitelepítéséről a világ közvéleménye szinte nem vett tudomást. Azóta is általános a vélekedés, hogy mindez a történelem bosszúja volt a megszálló hatalmak népein. Bár a náci bűnök mindenhol hozzájárultak a németellenes indulatok elszabadulásához, a háború elsősorban nem okot, hanem alkalmat adott a többségi, „államalkotó” nemzethez nem tartozók elűzéséhez. Csehszlovák, román és szerb részről már a háború kezdetétől készültek tervek az etnikailag homogén nemzetállam létrehozására. Csehszlovákiában és Jugoszláviában a tervek végrehajtására akkor jött el az idő, amikor a térség a Vörös Hadsereg ellenőrzése alá került. Lakosságcserék és deportálások révén Románia már a háború alatt rálépett a nemzetállammá válás útjára. Az Antonescu marsall által kezdeményezett etnikai átrendezés 1944 végén a romániai németek és magyarok részleges elűzésével, valamint a Szovjetunióba hurcolásával érte el tetőpontját. Az etnikai homogenizáció politikáját burkolt formában a kommunista rezsimek is folytatták.

A háborúban és a háborút követő évtizedekben Közép- és Délkelet-Európa országai nemcsak etnikailag lettek szegényebbek, hanem anyagilag is, mivel az elűzöttek tudását, munkáját, kultúráját nem pótolhatták a házaikba és földjeikre költöző új telepesek. A kitelepítések a nemzetállamiság kérdését sem oldották meg, mivel az európai status quo 1989-et követő megváltozása után a mesterségesen létrehozott szláv államok, Csehszlovákia és Jugoszlávia önmaguktól bomlottak fel.