Sokféle válasz adható arra a kérdésre, miért maradt Rákosiék óta csonka a Hősök terén álló ezredévi emlékmű uralkodóinak eredeti rendje. Miért nem helyezték vissza Magyarország 1948-ban eltávolított Habsburg királyait, s helyettesíthetik-e őket a helyükre került erdélyi fejedelmek?
Az ország panteonjának eredetileg 14 magyar királyszobra közül a Habsburg-, illetve a Habsburg–Lotaringiai-ház 1896-ban szoborba öntött öt magyar uralkodója, köztük Mária Terézia láthatóan éppúgy keveseknek hiányzik, mint Fadrusz Jánosnak a „Vitam et sanquinam!” jelenetet – 22 évre – megörökítő királynőszobra Pozsonyban. Pedig lassan az érintett nemzetek tankönyveiben is helyére kerül az a Habsburg Monarchia, amelynek részeként a térség népei modern nemzetté váltak, és történeti államai közül egyedüliként a Magyar Királyság 1918-ig képes volt fennmaradni.
Józan mérlegeléssel ma aligha lehet a vulgármarxizmusnak a Habsburgokat Magyarország gyarmatosításával vádoló, szobordöntő ideológiai radikalizmusával azonosulni. A magyar köztörténetre tartósan jellemző függetlenségi mesternarratíva mégis sok esetben elfogadhatónak tartja az 1526 és 1918 között az országot irányító dinasztia szimbolikus trónfosztását. A Mohács után kialakult Habsburg Monarchián belül a dinasztia és a birodalmat alkotó királyságok, tartományok rendjeinek, így a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
