Bizonyára sokan tudnak a hetvenes években lezajlott Mohács-vitáról, az idősebbek személyes tapasztalataik alapján, a fiatalabbak olvasmányaikból. A vitát – mint talán tudják – én indítottam el a szulejmáni ajánlatnak nevezett koncepcióval, melynek lényege az volt, hogy Szulejmán kezdetben nem akarta meghódítani Magyarországot, hanem egyezséget ajánlott: Magyarország megőrizhette volna területi integritását, állami és társadalmi rendjét, vallását, egyedül külpolitikáját kellett volna a birodalomhoz igazítania. Miután a koncepcióban implicite benne van, hogy az oszmán államvezetés racionálisan hozta meg döntéseit, a történetírók túlnyomó többsége viszont ezt tagadva a Porta csillapíthatatlan, irracionális hódításvágyára hivatkozott, valószínűsíteni kellett feltevésemet.
Két módon próbáltam hipotézisemet valószínűsíteni. Egyrészt a modern viselkedéstudományok azon megállapításából indultam ki, hogy sem az egyén, sem az organizáció nem maradhat fenn a környezetéhez történő alkalmazkodás, valamint céljainak és eszközeinek egyeztetése nélkül. Ez az egyeztetés egy, a létet meghatározó környezeti tényezőket magában foglaló „belső modellben” megy végbe.
A mohácsi csata ábrázolása – a középpontban Tomori Pállal – a Hölgyfutár 1857. évi ajándéklapján.Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
