1525 végén megérkezett a hír a budai udvarba: az Oszmán Birodalom a következő évben nagyszabású támadó hadjáratra készül Magyarország ellen. A veszélyt senkinek nem volt oka lebecsülni, hiszen az akkori világ egyik legerősebb „szuperhatalma” volt a támadó.
„Csinos ifjú volt Lajos, a vele egyívásúaknál nemesebb testalkatú, természetének páratlan jóságával és erényre való kiválós hajlandóságával annyira jeles, hogy ha érettebb kort érhet meg, őbenne kétségtelenül messze a legjobb és legkiválóbb fejedelmet tudhattuk volna” – írt a mohácsi csata után elhunyt II. Lajos magyar és cseh királyról a magyar kancellár. 1526-ban azonban nem csupán egy szépreményű ifjú, hanem vele együtt a középkori Magyar Királyság hatalma is „sírba szállt” a mohácsi vereséggel.
Magyarország története folyamán – a tatárjárás után – ekkor találta szembe magát második ízben egy eurázsiai „szuperhatalom” erejével, ami alapjaiban ingatta meg az addig ismert, megszokott „magyar világot”. Nem véletlenül vált ez a csata a 19. században a magyar nemzet „sorstragédiájának” egyik fő szimbólumává. Ennek köszönhetően ugyan hazánkban majd mindenki hallott már erről az eseményről, mégis nagyon kevés tényleges információ forog közkézen róla.
Pedig a jelentőségét jelzi, hogy a mohácsi vereség nyomán rajzolódott át hosszú távra Közép-Európa térképe is: az ausztriai Habsburgok és a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.