rubicon

Modernizációs sikertörténet

Társadalom és gazdaság a dualizmus korában
25 perc olvasás

A dualista rendszer születése pillanatától éles viták kereszttüzében állt. Pártolói szerint rendezett viszonyokat teremtett, biztosította a fejlődés, az európai felzárkózás lehetőségét. Ellenzői viszont a kiegyezésben a történelmi magyar állam szétesésének gyökerét látták, mivel az egy halálra ítélt birodalomhoz kötötte az ország sorsát.

A dualizmus kora a Trianon utáni nemzedékek szemében boldog békeidővé nemesedett. A 20. századi nosztalgia nemcsak a viszonylag hosszú békének szólt, hanem a gazdaság, a társadalom és a kultúra szférájában elért jelentős modernizációs eredményeknek is. A kiegyezés után kiépült a polgári államrend: az emberek az egykorú európai normáknak megfelelő jogbiztonságban éltek, életüket és vagyonukat korszerű szervezetek és törvények védték.

Ekkor vált a köz feladatává, hogy az egyén fizikai létének legalább a minimális feltételeit biztosítsák: megteremtették az egészségügyi ellátás és a szociális gondoskodás alapjait. Végleg szétfoszlott a legpusztítóbb járványok és az éhínségek évszázadokon át fenyegető réme. Az iskolába járás nemcsak kötelezővé, hanem a túlnyomó többség számára elérhetővé vált. Magyarország társadalma alapvetően polgári jellegűvé alakult: a parasztság megszabadult utolsó feudális kötelékeitől, új osztályok és új rétegek születtek, a régiek pedig átformálódtak. Az ország megkezdte gazdasági felzárkózását: a nemzeti össztermék és a nemzeti jövedelem növekedése tartósan meghaladta a nyugat-európai átlagot.

A népességszám és a népesedési mutatók alakulása

A modernizáció az ember biológiai létét minden korábbinál biztonságosabbá tette; ezt a tényt meggyőzően illusztrálja a népességszám változása. Magyarországon a belső

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.