Az Osztrák–Magyar Monarchia vesztesként került ki az első világháborúból. A katonai vereségnek súlyos politikai következményei voltak. 1918 őszén világossá vált, hogy a történelmi Magyarország államegységének megőrzését drámai veszélyek fenyegetik. Teleki Pál kezdeményezésére három magyar geográfus, Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly és Littke Aurél 1918 októberében arra az elhatározásra jutott, hogy olyan néprajzi térképet terveznek, mely a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyait részletesen bemutatja. Buday László, a Statisztikai Hivatal elnöke pedig hazánk statisztikai adatainak összeállításával olyan anyagot kívánt készíteni, amely minden szempontból bizonyítja a történelmi Magyarország államegysége fenntartásának szükségességét. Ezzel a két indítvánnyal magyar részről megkezdődött a felkészülés a béketárgyalásokra.
A térképek a béke-előkészítés során többször kerültek a döntéshozók figyelmének fókuszába. Sajnálatos, hogy a valóság tényei elsikkadtak az igen hatékony érdekérvényesítő képességű román küldöttek által prezentált jegyzékek között. A románok – számukra igen előnyösen – olyan módszereket alkalmaztak az erdélyi román nemzetiség térképi ábrázolásában, amelyek alkalmasak voltak a távoli döntéshozók megtévesztésére. Tényszerűen nem voltak hamisak a térképeik, de nem a valóságot mutatták be, hanem az általuk sugallt román dominanciát kívánták megerősíteni.
Teleki PálA gyéren lakott Déli-Kárpátok vonulatait, a Fogarasi-havasokat, a Párengot, a Retyezátot – ahol a magashegységi régiókban mindössze
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
