rubicon

Mit veszített Magyarország Trianonban?

19 perc olvasás

Az Osztrák–Magyar Monarchia vesztesként került ki az első világháborúból. A katonai vereségnek súlyos politikai következményei voltak. 1918 őszén világossá vált, hogy a történelmi Magyarország állame­gységének megőrzését drámai veszélyek fenyegetik. Teleki Pál kezdeményezésére három magyar geográfus, Bátky Zsigmond, Kogutowicz Károly és Littke Aurél 1918 októberében arra az elhatározásra jutott, hogy olyan néprajzi térképet terveznek, mely a Kárpát-medence nemzetiségi viszonyait részletesen bemutatja. Buday László, a Statisztikai Hivatal elnöke pedig hazánk statisztikai adatainak összeállításával olyan anyagot kívánt készíteni, amely minden szempontból bizonyítja a történelmi Magyarország államegysége fenntartásának szükségességét. Ezzel a két indítvánnyal magyar részről megkezdődött a felkészülés a béketárgyalásokra. 

A térképek igazságai

A térképek a béke-előkészítés során többször kerültek a döntéshozók figyelmének fókuszába. Sajnálatos, hogy a valóság tényei elsikkadtak az igen hatékony érdekérvényesítő képességű román küldöttek által prezentált jegyzékek között. A románok – számukra igen előnyösen – olyan módszereket alkalmaztak az erdélyi román nemzetiség térképi ábrázolásában, amelyek alkalmasak voltak a távoli döntéshozók megtévesztésére. Tényszerűen nem voltak hamisak a térképeik, de nem a valóságot mutatták be, hanem az általuk sugallt román dominanciát kívánták megerősíteni.

Teleki Pál

A gyéren lakott Déli-Kárpátok vonulatait, a Fogarasi-havasokat, a Párengot, a Retyezátot – ahol a magashegységi régiókban mindössze

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta