Az 1956-os forradalom fél évszázados évfordulóján érdemes elgondolkodnunk a forradalmakról – általánosságban is. Erre azért van szükség, mert sokan még mindig kegyeletsértésnek tekintik a forradalmak alaposabb vizsgálatát, s szívesebben vennék, ha csak ünnepelnénk, de nem elemeznénk őket. Ha egy történelmi eseményt forradalomnak keresztelünk el, olyan érzésünk támad, mintha ezután kizárólag levett kalappal és lesütött szemmel járulhatnánk elébe, mintha – Madách szavaival élve – csak hódolat illethetné meg, bírálat nem.
A Kádár-rendszer idején mindenki egyetértett abban, hogy a forradalmakat meg kell ünnepelni, csak abban nem volt egyetértés, hogy melyek ezek a forradalmak. Mind a rendszer hívei, mind az ellenzéki csoportok megünnepelték bizonyos forradalmak évfordulóit, a másik fél által megünnepelt eseménytől pedig lehetőleg megtagadták a forradalom elnevezést. A rendszer hívei november 7-ét, április 4-ét és március 21-ét tekintették az „igazi” forradalmak évfordulójának, március 15-éről egy ideig megpróbáltak elfeledkezni, majd azzal kísérleteztek, hogy beleolvasszák az úgynevezett „három tavasz ünnepé”-be. Az 1956-os eseményekre viszont az „ellenforradalom”
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.