Mit rejteget az északi kolosszus?

Oroszország távoli volt és rejtélyes. S a század első felében még nem is volt oly könnyű eljutni oda. A század második felében már megépült a vasút – Bécs és Varsó közt elég korán, mert ez katonai szempontból volt fontos. Az országon belül is könnyebb lett a közlekedés, mégis nagy elhatározás kellett az elinduláshoz. Ennek ellenére elég sok magyar indult útnak, néhányan már a század első felében. A kiegyezés után pedig már nagyon sokan. 1867 előtt Magyarország egy európai nagyhatalom része, de azon belül meglehetősen háttérbe szorul. A szomszédos szláv ország félelmetesnek látszik, és Magyarországon elég sok a szláv, akik reménykedve tekintenek arra. 1867 után a magyarok már magabiztosabban utaznak. Elvégre egy európai nagyhatalom felét teszik ki, amellyel mindenkinek számolnia kell. Viszont ott van 1849 emléke, amely ugyan egyre távolodik, de a benyomásokat színezi.

Trefort Ágoston az 1830-as években utazott Oroszországba. Ekkor már ő a polgári haladást szorgalmazó centralisták egyik vezéralakja, később hosszú időre vallás- és közoktatásügyi miniszter, a modern magyar iskolarendszer megalapozója. Trefort a helyszínen akart meggyőződni arról, mi a valóság Oroszországról: „Az európai nyugot a XVIII-ik század emberszerető pfilosophiájának mértékét nemzetekre, melyek a polgárosodás más fokán állanak, s életök más alakban nyilatkozik kiterjesztvén – Oroszországot elménckedése s gúny célpontjául tevé. E hont s