Miért a határsáv?

A tábor feloszlatása után, 1953. szeptember 16-án, nincstelenként, zsebünkben pár ezer forinttal hagytuk el a tábort. Régi lakhelyünkre nem mehettünk vissza. Rokonoknál húztuk meg magunkat pár hónapra. Aztán albérlet, munkásszállás a szüleimnek. A húgaimmal, kollégiumba kerültünk. Nem állíthatom, hogy akadálytalanul végezhettük iskoláinkat, megkülönböztetettek voltunk, az iskola közvetlenül nem javasolt egyetemre. Ebben 1956 is szerepet játszhatott. Most is szüleim sorsa volt a nehezebb. Bár az, hogy mi tanulhattunk, megkönnyebbülést jelentett számukra. Még mindig egy pesti albérletben laktunk, amikor tíz évvel a tábor feloszlatása után, anyám súlyos beteg lett, s hamarosan meg is halt. Ma sem lehet tudni, hogy a tábor embertelen körülményeinek mennyi szerepe volt ebben. Apámnak ötvenhárom évesen kellett az életet újra kezdenie. Könyvelő lett.

Mióta írom családom történetét, gyakran eltöprengek, s mindig megválaszolatlan a kérdés: miért? Kik voltak ezek az emberek, akik, idekerültek a táborokba? Nem voltak szegények de jelentős vagyonuk sem volt. Szerepet játszhatott a vagyon, de valószínű, hogy nem ez volt a legelső szempont.

Biztos, hogy az 1950. június 23-án elhurcoltak többsége a 15 km-es biztonsági déli, nyugati határsávban lakott. Majdnem mindenkinél felfedezhető volt, valamilyen délszláv, vagy sváb származás. ( szlovén, horvát ) A falu vagy a kisváros társadalmának első emberei, hangadói közé tartoztak, akikre figyelt a lakosság. (a nemzetiségi összetételt csak Kónyánál állíthatom, ahol ezt magam is tapasztaltam.) Ez veszélyt jelentett a szovjet típusú rendszer számára. Igazolni látszik ezt a „Véghatározat” indoklása. „a kiutasítás közérdekből szükségessé vált.”

Mi lehetett, ez a veszély?A kutató, akik megpróbálják a történetet feldolgozni, nehéz helyzetben vannak. A dokumentumok egy részét megsemmisítették, vagy nem Magyarországon, hanem a KGB levéltáraiban vannak. 1995-g a téma itthon is hozzáférhetetlen volt. Mégis a magam és mások feltevése szerint is, megkockáztatok egy gondolatot: ez az elmaradt harmadik világháború.

Király Béla hadtörténész szerint, a kínai forradalom győzelme után, Mao Ce-Tung és Sztálin meggyőződése volt a proletár-világforradalom elkerülhetetlensége. Ez lett volna harmadik világháború, melynek Sztálin szerint, a legkritikusabb ponton, a szocialista tábor és Tito között kell elindulnia. Ennek előjátéka és próbája volt a koreai háború. A hadtörténész legalább is így gondolja.

Mi köze a táboroknak ehhez, a gyanús időegyezésen kívül. A 40-s évek végén, az MDP-ben Rákosi vezetésével, téma volt a jugoszláv kérdés. Ekkor született döntés a titkos véderőművekről