rubicon

Miért a határsáv?

2 perc olvasás
Szerző: Lukács József A tábor feloszlatása után, 1953. szeptember 16-án, nincstelenként, zsebünkben pár ezer forinttal hagytuk el a tábort. Régi lakhelyünkre nem mehettünk vissza. Rokonoknál húztuk meg magunkat pár hónapra. Aztán albérlet, munkásszállás a szüleimnek. A húgaimmal, kollégiumba kerültünk. Nem állíthatom, hogy akadálytalanul végezhettük iskoláinkat, megkülönböztetettek voltunk, az iskola közvetlenül…
Szerző: Lukács József

A tábor feloszlatása után, 1953. szeptember 16-án, nincstelenként, zsebünkben pár ezer forinttal hagytuk el a tábort. Régi lakhelyünkre nem mehettünk vissza. Rokonoknál húztuk meg magunkat pár hónapra. Aztán albérlet, munkásszállás a szüleimnek. A húgaimmal, kollégiumba kerültünk. Nem állíthatom, hogy akadálytalanul végezhettük iskoláinkat, megkülönböztetettek voltunk, az iskola közvetlenül nem javasolt egyetemre. Ebben 1956 is szerepet játszhatott. Most is szüleim sorsa volt a nehezebb. Bár az, hogy mi tanulhattunk, megkönnyebbülést jelentett számukra. Még mindig egy pesti albérletben laktunk, amikor tíz évvel a tábor feloszlatása után, anyám súlyos beteg lett, s hamarosan meg is halt. Ma sem lehet tudni, hogy a tábor embertelen körülményeinek mennyi szerepe volt ebben. Apámnak ötvenhárom évesen kellett az életet újra kezdenie. Könyvelő lett.

Mióta írom családom történetét, gyakran eltöprengek, s mindig megválaszolatlan a kérdés: miért? Kik voltak ezek az emberek, akik, idekerültek a táborokba? Nem voltak szegények de jelentős vagyonuk sem volt. Szerepet játszhatott a vagyon, de valószínű, hogy nem ez volt a legelső szempont.

Biztos, hogy az 1950. június 23-án elhurcoltak többsége a 15 km-es biztonsági déli, nyugati határsávban lakott. Majdnem mindenkinél felfedezhető volt,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.