Egyes történészek szerint a forradalmak az újkori történelem jelenségei. Ha azonban felidézzük, mit is értünk a forradalom fogalmán, be kell látnunk, hogy a világtörténelemben számtalan népfelkeléssel, városi lázadásokkal, erőszakos politikai és ideológiai változásokkal járó hatalomátvételre került sor, de az újkorig senki sem nevezte ezeket forradalmaknak. Ekkor azonban átalakult az a gondolkodásmód, amellyel az emberek ezeket az eseményeket értelmezték – és ezért egyre gyakrabban illették új névvel a régóta ismert jelenségeket.
A több európai nyelvben is revolution formában ismert szó a latin revolvo kifejezésből származik, amely eredetileg „visszafordulást” jelentett, visszatérést egy korábbi állapothoz. A 17. század szótárai szerint a revolutio önmagába visszatérő mozgást jelent, vagy átmenetet az egyik állapotból a másikba.
A szakértők szerint 1662-ben bukkant fel az angol nyelvben, amikor Clarendon earlje forradalomnak nevezte II. Károly visszatérését – azt az eseményt, amelyet ma éppen a forradalom megtagadásának tekintünk s restauráció néven emlegetünk. A kortársak szemében ugyanis II. Károly 1660-as trónra ültetése nem valamilyen régi rend helyreállítása volt, hanem visszatérés a dolgok természetes rendjéhez, amelyben a király a parlamenttel kormányoz.
Az 1688—89-es angliai eseményeket ugyanilyen okból nevezték el a kortársak dicsőséges forradalomnak.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
