Magyarország középkori történetében kevés királyné akad, akinek nevét nemcsak a korszak kutatói tartják számon, hanem a közgondolkodás is. Katona József drámájának köszönhetően Gertrúd feltétlenül e kivételek közé tartozik. A Bánk bán feleségén esett gyalázat históriáját, az idegen udvaroncok igáját nyögő ország népének Tiborc szájába adott panaszát vagy éppen a Gertrúd királyné elleni merénylet történetét alighanem azok is ismerik, akik az Árpád-kor iránt amúgy nem különösebben érdeklődnek.
Gertrúd, aki életében a korabeli magyar politika egyik meghatározó szereplője volt, halálában a kultúrtörténet és az irodalomtörténet részévé vált. Széles körű ismertségét elsősorban Katona Józsefnek köszönheti, aki – alapos forráskutatások után – a Bánk bán előszavában ekképp sommázta véleményét II. András meggyilkolt hitveséről: „Gertrudist se reméljük igen angyalnak.”
Gertrúd, II. András magyar király (1205–1235) első felesége 1184/1186 körül született. Apja, Berthold a bajorországi Andechs grófja, valamint Krajna és Isztria őrgrófja volt, aki 1171-ben Meránia (vagyis az adriai tengermellék) hercege lett, s ezzel a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.