rubicon

Menekítés német földre, 1683–1687

14 perc olvasás

Az 1664. évi vasvári békét követően Bécsből Pozsonyba hazaszállított Szent Korona közel húsz esztendő múlva, 1683 nyarán ismét elhagyta Magyarországot. Az újabb nagy háborúban Bécs második török ostro­ma miatt hamarosan még tovább kellett menekíteni. Miközben I. Lipót már másodszor kényszerült a magyar törvények és koronázási esküje megszegésére, a felségjelvények először jutottak el német földre. 

A menekítésben, majd később a hazaszállításban a magyar politikai elit vezetői aktívabb szerepet vállaltak, mint 1663–1664-ben. Ezúttal ugyanis rövid időre nemcsak a korona, hanem Magyarország is igazi végveszélybe került. A koronázási ékszerek végül csak Buda visszafoglalása után egy esztendővel, 1687 őszén, I. József koronázására térhettek haza.

A vasvári béke (1664) után közel két évtizeddel Magyarország területén újra oszmán hadak masíroztak. A lengyel és az orosz hadszíntereken vívott sikeres háborúkat követően a török Porta ismét elérkezettnek látta az időt, hogy ezúttal Kara Musztafa nagyvezír vezetésével megkísérelje a Habsburg Monarchia fővárosának, Bécsnek az elfoglalását. Noha hatalmas hadserege (kb. 40 ezer főnyi reguláris és duplaennyi irreguláris katona) 1683. július közepétől közel

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.