Az 1664. évi vasvári békét követően Bécsből Pozsonyba hazaszállított Szent Korona közel húsz esztendő múlva, 1683 nyarán ismét elhagyta Magyarországot. Az újabb nagy háborúban Bécs második török ostroma miatt hamarosan még tovább kellett menekíteni. Miközben I. Lipót már másodszor kényszerült a magyar törvények és koronázási esküje megszegésére, a felségjelvények először jutottak el német földre.
A menekítésben, majd később a hazaszállításban a magyar politikai elit vezetői aktívabb szerepet vállaltak, mint 1663–1664-ben. Ezúttal ugyanis rövid időre nemcsak a korona, hanem Magyarország is igazi végveszélybe került. A koronázási ékszerek végül csak Buda visszafoglalása után egy esztendővel, 1687 őszén, I. József koronázására térhettek haza.
A vasvári béke (1664) után közel két évtizeddel Magyarország területén újra oszmán hadak masíroztak. A lengyel és az orosz hadszíntereken vívott sikeres háborúkat követően a török Porta ismét elérkezettnek látta az időt, hogy ezúttal Kara Musztafa nagyvezír vezetésével megkísérelje a Habsburg Monarchia fővárosának, Bécsnek az elfoglalását. Noha hatalmas hadserege (kb. 40 ezer főnyi reguláris és duplaennyi irreguláris katona) 1683. július közepétől közel két hónapon át ostromolta a császárvárost, végül súlyos vereséget szenvedett. A szultáni hadvezetés ugyanis nem számolt kellőképpen azzal, hogy bécsi hadjárata kezdőnapján (március 31.) Sobieski János lengyel király
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
