Magyarországon a hagyományos közigazgatást 1949-ben szinte teljesen felszámolták, s helyette szovjet típusú igazgatást vezettek be. Még a terminológiák egy részét is átvették a nagy szovjet testvértől. Közigazgatás helyett az államigazgatás kifejezést használták, ami egyébként pontosan kifejezte, hogy már nem a „köz”, hanem az állam érdekében történik az igazgatás. A magyar tanács kifejezés pedig az orosz „szovjet” szó tükörfordítása volt. A tanácsrendszer bevezetését megelőzően hajtották végre azt a területrendezést, melynek során felszámolták a békeszerződések következtében keletkezett, határ menti csonka vármegyéket, és az addig működő 25 történelmi vármegyéből 19 megyét alakítottak ki – ezzel együtt a vármegye helyett bevezették a megye elnevezést.
A megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában kiadott, 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. sz. rendelet alapján Pest megyét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből alakították ki. A megye székhelye Budapest lett. Ezzel Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű, ugyanakkor központi fekvésénél és népességénél fogva a legjelentősebb megyéje lett. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből és Bács-Bodrog vármegye megmaradt területeiből alakították ki Bács-Kiskun megyét. Az ország legnagyobb megyéjét azonban továbbra is az északi és déli területek eltérő fejlődési tendenciái, kulturális
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
