A késő középkor a megyék történetének önálló korszaka, melyet két nagy változás fog közre: a szolgabírák és az alispánok megjelenése a megyei törvényszékeken, ami a késő Árpád-korban történt meg, valamint a megyei jogkörök hirtelen megnövekedése a 16. században. A kortársak aligha érezték e változásokat nagy újdonságnak. Mindkét korszakváltás több lépésben és megyénként különböző időpontokban történt meg úgy, hogy számos régi szokás továbbra is változatlan maradt. A kisebb változások középkori módon zajlottak le: nem annyira törvények és rendeletek, sokkal inkább a rendszer belső fejlődése szabta meg irányukat. Az Anjou-korban dőlt el végérvényesen, hogy mely ispánságok lépnek a megyei fejlődés útjára és melyek lesznek egyszerű uradalmak. A 15. században pedig lassú fejlődésnek indult a megyei önkormányzat. Közelebbről vizsgálva azonban a megye egész korszakunkban inkább volt a királyi hatalom helyi végrehajtója, mint a helyi nemesség politikai akaratának megvalósítója.
Az 1500-as évek elején egyetlen ország hivatalában sem függött olyan térkép, amely feltüntette volna az állam összes igazgatási egységét. A földrajzot vagy a gyakorlati kormányzatismeretet nem oktatták semmiféle iskolában – e tudományok
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
