rubicon

Mátyás király visegrádi palotája

8 perc olvasás

Mátyás király és a visegrádi palota neve szorosan összeforrott a magyar történelmi tudatban. Sokat tettek ezért a reneszánsz kor humanistái, élükön Antonio Bonfinivel és Oláh Miklóssal, akik Mátyás műveként írták le a visegrádi palotát,  valamint a 20. század kutatói is: Schulek János, Héjj Miklós, Meller Péter és Balogh Jolán, akik feltárták a palota maradványait és tudományosan értékelték műkincseit. Ám a visegrádi palota valójában nem Mátyás király műve volt, sőt rezidenciájának sem tekintette soha. Valójában egy évszázaddal korábban élt elődei, az Anjou királyok emelték, és ők rendezték be falai között székhelyüket. Mátyásnak még visegrádi tartózkodá­sairól is alig van hiteles, korabeli adat. Mi a valós alapja mégis Mátyás király és a visegrádi palota kapcsolatának?

Az Anjouk, Károly Róbert és Nagy Lajos, majd egy ideig utóduk, Luxemburgi Zsigmond királyi székhelyeként Visegrádon kiépült és használt 14. századi palota 1458-ban, Mátyás trónra lépésekor már évtizedek óta üresen, elhagyatottan omladozott. A királyi udvar hosszú távolléte alatt Visegrád városa is lassan elnéptelenedett. Az ifjú Mátyást nem túlzottan izgatta ez a hely, úgy tűnik, hamarosan meg is vált tőle: a visegrádi királyi uradalmat feleségének, Podjebrád Katalinnak ajándékozta. A fiatal királyné tragikus halálával ugyan Visegrád hamarosan újra királyi tulajdonba került, ám

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.