Mátyás király és a visegrádi palota neve szorosan összeforrott a magyar történelmi tudatban. Sokat tettek ezért a reneszánsz kor humanistái, élükön Antonio Bonfinivel és Oláh Miklóssal, akik Mátyás műveként írták le a visegrádi palotát, valamint a 20. század kutatói is: Schulek János, Héjj Miklós, Meller Péter és Balogh Jolán, akik feltárták a palota maradványait és tudományosan értékelték műkincseit. Ám a visegrádi palota valójában nem Mátyás király műve volt, sőt rezidenciájának sem tekintette soha. Valójában egy évszázaddal korábban élt elődei, az Anjou királyok emelték, és ők rendezték be falai között székhelyüket. Mátyásnak még visegrádi tartózkodásairól is alig van hiteles, korabeli adat. Mi a valós alapja mégis Mátyás király és a visegrádi palota kapcsolatának?
Az Anjouk, Károly Róbert és Nagy Lajos, majd egy ideig utóduk, Luxemburgi Zsigmond királyi székhelyeként Visegrádon kiépült és használt 14. századi palota 1458-ban, Mátyás trónra lépésekor már évtizedek óta üresen, elhagyatottan omladozott. A királyi udvar hosszú távolléte alatt Visegrád városa is lassan elnéptelenedett. Az ifjú Mátyást nem túlzottan izgatta ez a hely, úgy tűnik, hamarosan meg is vált tőle: a visegrádi királyi uradalmat feleségének, Podjebrád Katalinnak ajándékozta. A fiatal királyné tragikus halálával ugyan Visegrád hamarosan újra királyi tulajdonba került, ám
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
